Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Közgyűlés — 81 pon kísérelte meg letenni, ami azonban nem sikerült neki, mert e nap vasárnapra esett. Ennek folytán a közgyűlésen részt nem vehetett. Megtámadási keresetében arra hivatkozott, hogy megjelenési és felszólalási joga a törvény által biztosíttatik és az esetben is fennáll, ha ettől az alapszabályok törvényellenesen elzárták. A G. szerint a részvényes megjelenési, felszólalási és indítványozási joga csak a törvény és törvényes alapszabályok korlátai között gyakorolható. Fenti eljárás oly mulasztást rejt magában, mely utólag nem orvosolható és amelynek következményeit viselnie kell. (VI. 202.) Ha a r. t. a közgyűlésen való elnöklésre hivatott vezérigazgatója közölte is a (részvényessel a közgyűlést megelőző napon, hogy utóbbi az alapszabályok vonatkozó rendelkezése értelmében a közgyűlésen részt nem vehet, ez nem tekinthető a részvényesi jogok gyakorlása ímegiakadályozásának, ha a közlés az alapszabályok alapján elfoglalt téves jogi álláspontnak minősül. (H. D. 1930. 75. old.) Ha a részvényes a közgyűlésen ennek célja, tere, tárgya- és természete által megszabott korlátok kőzött felvilágosítást kért s a felelet a vállalat érdekeit nem veszélyezteti, úgy értre a felelet a közgyűlésien megadandó. A nyert feleletek tartalma miatt a közgyűlési határozat csak akkor támadható meg, ha a felvilágosítás alapján hozott közgyűlési határozat törvény, vagy alapszabályellenes. (G. IV. 1952/1930.) Nincs törvényes indok annak a közgyűlési határozatnak megsemmisítésére, amely csupán a társaság feloszlásának kimondását, nem pedig a osőd kérését tartalmazza, habár a közgyűlés megállapítása szerint a r. t. vagyona a tartozásokat nem is fedezi, mert a bejelentés a K. T. 187. §. 2. bek. szerint nem a közgyűlés, hanem az igazgatóság feladata. (G. IV. 5904/1929. Alákszerűségi hiány okából való megtámadásira 1. még V. 678.) Közgyűlési határozat megtámadására 1. még J H D I 77—79. old. k) Közgyűlés. Közgyűlési tárgy megjelölésének észszerüségi alapja. — Módosító indítvány lényege közzéteendő. — Közgyűlési meghívó tartalma és közgyűlés hatásköre. Annak eldöntésénél, hogy a közgyűlés tárgyának megjelölése a K. T. 177. §^ának megfelel-e, azt kell szem előtt tartani, hogy a meghívó szövegének a használt szavak közönséges értelme mellett az élet józan felfogása szerint a részvényesek tisztában lehettek-e azzal, hogy a közgyűlésein miről lesz szó. Dr. Nagy D. B. és Dr. Huppert L.: Hitel jogi Döntvénytár.