Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Közgyűlési határozat megtámadása — 79 Habár a közgyűlési határozat hozatalában nemrészvényesek is részt vettek szavazatukkal, a határozat nem támadható meg, ha a megjelent részvényesek számbavételével a közgyűlés határozatképes volt. (H. T. 1931. 113. old.) Felperes megtámadási keresetében azért támadja meg a közgyűlési határozató1!, mert a mérlegbe behajthatatlan követeléseket is felvettek s a kétes követelések pedig nem valószínű összegükben szerepelnek. K'eresetében a kifogásolt tételeket nem jelöli meg, hanem a könyvek felmutatását kéri arranézve. A G. szerint a megtámadási per természete a könyvek felmutatása iránti kérelmet nem zárja ugyan ki, azonban ezen igény további feltétele, hogy a K. T. 175. §-ában megállapított előfeltételek fennforogjanak, minthogy a könyvek felmutatása, avégből, hogy a felperes azokat egész terjedelmükben betekinthesse és vizsgálat tárgvává tegye, a társasági üzletkezelés körébe esik. (VII. 381. és H. D. 1933. 77. old.) A K. T. 174. §. 2. bek.-e alá eső alakszerűségi kérdés az, hogy a közgyűlés összehívására alapszabályilag feljogosított igazgatóság nevében az összehívó igazgatósági tagok eljárhattak-e, valamint az is, hogy az igazgatóságnak, vagy valamely részvényesnek szabályosan meghirdetett indítványát a közgyűlésen ki terjesztette elő. (VII. 305.) Az a megtámadási ok, hogy a közgyűlési jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy szavazati jogukat kik gyakorolták meghatalmazott útján, nem a K. T. 174. §. 2. bek. értelmében 15 napon belül érvényesítendő, hanem az id. §. első bek. szerint határidőtől függetlenül érvényesíthető megtámadási okok sorába tartozik, mert nemcsak a megszabott alakszerűségek betartásának kérdését érinti, hanem arra az anyagi jogi körülményre is vonatkozik, hogy a részvényesek a közgyűlésen megnyilvánulni hivatott akarat arra jogosult részvényesek részvételével és szavazatával, tehát anyagi jogi értelemben érvényesen jött-e létre? (VI. 713. 1. még H. T. 1933. 17. old. Ugyanígy abban a kérdésben, hogy olyanok is résztvettek a közgyűlésen a megtámadott határozat hozatalában, akik nem voltak részvényesek: C. IV. 5904/1929.) Nem alakszerűségi kérdés, hogy a közgyűlésen szavazati jogot gyakorlók a jegyzőkönyvben feltüntetett számú részvényt képviseltek-e? (K. J. 1931. 41. oldal.) H a az alapszabályok szerint a rendes évi közgyűlés az esetenként meghatározott napon délután 3 órakor tartandó meg, az igazgatóságnak nincs joga a közgyűlés idejét eltérőleg meghatározni, még ha ez a részvényesek kétségtelen érdekeit szolgaija is. (C. IV. 7158/1929. Az eredeti hat. szövetkezetre vonatkozik. \