Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

30 — Szolgálati jogviszony általában — §-a értelmében csak a keresk. ügylet folytatásával járó és rendszerint szükségessé váló ügyletek kötésére és jogcselekmények létesítésére terjed ki a jogköre, de nem terjed ki arra, hogy a rendes szolgálati alkalmazás rendszerinti körét meghaladóan és a r. l-t terhelőén valamely alkalmazottnak örökös, vagyis munkaképességének egész tartamára kiterjedő állásit biztosítson. (H. D. 1933. 72. old.) A vezérigazgató jogosult arra, hogy a társlaságnak teljesített közvetítői szolgálatok díjazására a társaság nevében igértetet tegyen. (G. VII. 1295/1930.) 7. Magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyai. a) Szolgálati jogviszonyt érintő általános magánjogi határozatok. Megbízás és szolgálati viszony közötti különbség. — Beszámítás szolgálati viszonynál. — Beszámítás hatása. — Szolgálati szerződés kártérítés fejében. — Kényszer. — Megtévesztés. — lg. tag díjazás iránti igénye. — Jó erkölcsökbe ütköző kikötés. — Házasságon kívüli viszony tartama alatt kiérdemelt járandóság. — Felelősség cégvezetésért. — Szolgálati szerződés személyes természete. — Munkakönyv elvesztése. — Szolg. bizonyítvány. — Betegség mint kártérítési alap. — Természetes atya díjazási kötelezettsége. — Nevelt gyermek szolgálati járandósága. — Belügyminiszteri nyomda szerződéses alkalmazottai magánjogi szolg. viszonyban állanak. A szolgálati jogviszony és a megbízás között a különbséget a kir. Kúria a következőkben látja: A megbízás tartalma a megbízoittnak az a kötelezettsége, hogy a reá bízott ügyet a megbízó akaratához képest és érdekeinek megfelelően ellátja; valamely ügy ellátásának szerződéses elvállalására azonban csak annyiban lehet és kell a megbízás szabályait alkalmazni, amennyiben nem esik más szerződés szabályai alá. Ezzel szemben a szolgálati szerződés tartálma másnak háztartása, gazdasága, üzlete, vagy egyéb vállalata vagy kereső foglalkozása körében szolgálatok teljesítésére való vállalkozás, vagyis a munkaerőnek rendszerint díjazás ellenében való lekötése és nem maga az eredmény. Amikor tehát egy részvényttársasági igazgatónak tevékenysége nem egyes, reábízott ügyek megbizásszerű ellátásában merül ki, hanem munkaereje helyileg és időbelileg le volt kötve, akkor munkaerejének és idejének ez az állandó és folytonos lekötése nem a megbízás, hanem a szolgálati viszony ismérveit meríti ki. (VI. 351.) Szolgálati illetményből eredő követeléssel szemben az olyan ellenkövetelés számítható be, amely ugyancsak szolgálati jog-