Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

132 — Elállás — A részletfizetési kedvezmény elvesztésének kikötése hiányában a hitelező az egyes részletek meg nem tartása okából az egyezséget félre nem teheti és az adóstól csupán az elmaradt részleteket követelheti. Közömbös e részben, hogy az ügylet köztörvényi, avagy kereskedelmi ügyletnek minősül-e. (V. 288.) IA pénzküldés veszélye az adóst terheli. Az adós tehát azzal, hogy tartozásának öszegét utalványon a hitelező címére postára adja — hacsak ez nem megállapodás vagy a hitelező utasítása alapján történt — teljesítési kötelezettségének még nem tett eleget és a teljesítés joghatálya csak akkor áll be, ha a hitelező a küldeményt meg is kapja. (VII. 529.) Felfüggesztő feltétellel kötött szerződés esetében a feltétel teljesülése előtt az ügylet jogi hatásai be mem állanak s így amíg a feltétel nem következik be, az adós az ügylet jogi hatályának függőben léte miatt teljesítési késedelembe nem esik. (VI. 286.) 2. Elállás. Ha a szerződésben az attól való elállás az egyik fél egyoldalú elhatározásának van is fenntartva, ez az elhatározás nem lehet teljesen önkényes, hanem annak a szerződésbeli cél elérhetésének s egyéb figyelembe jöhető körülményeknek jóhiszemű mérlegelése alapján kellően megindokoltnak kell lennie. (VII. 451.) A jóhiszeműséggel ellenkezik az egyik ügyleti félnek az az eljárása is, mely szerint a saját kezdeményezése folytán hatóságilag megállapított csekélyebb, jelentékeny költség nélkül megszüntethető hiány okából a szerződést minden további feltétel és a másik félnek a hiánypótlásra felhivása nélkül egyszerűen felbontja. (C. IV. 4168/1930.) Általában, ha az egyik fél úgy véli, hogy a másik fél ténykedésével okot szolgáltatott az elállásra, amennyiben a kereskedelmi forgalomban elvárható rend és jóhiszeműség ezt megkívánja, a másik féltől felvilágosítás bekérése nélkül nem állhat el jogosan a szerződéstől. (VII. 24.) Nem jogosult és kártérítésre kötelez a vevő Tészéről az egyik eladóval szemben arra való hivatkozással történt elállás, hogy az eladótárssal a szerződés felbontásában megállapodott. (G. VII. 5063/1928. H. T. 1930. 122.) Ha a teljesítés a kikötött vegyesen jobb és silányabb áru szállítása tekintetében egységesnek tekintendő, a vevő azonban az előbb küldött silányabb árut visszautasította, az eladó a szerződésnek a többi jobb árura vonatkozó részétől jogosan állhat el. (VII. 604.)