Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Tiltott ügylet — 127 olyan megállapodás, m'ely a hitelezőkkel létesült egyezségien túlmenő előnyöket biztosít egyes hitelezőknek és pedig tekintet nélkül arra, hogy az újabb törvényes rendelkezések az irott jog erejével mondották ki ezt a már ezelőtt is élő jogszabályt (G. 1929/1931. K. J. 1931. 153.); az az eljárás, mely e jogok gyakorlásában és kötelességek teljesítésében megkövetelt jóhiszeműséggel ellenkezik, miért is idevonandó az a megállapodás, amellyel ia munkavállaló és munkaadó összejátszás útján jogellenesen elvonták az előbbi özvegyétől azt az alapot, amely ellátására szolgálni lett volna hivatott. Ezért ez a megállapodás az özvegyre kihatásában semmis. (C. II. 3624/1932. H. D. 1933. 62.) Ha az ügyet két oldalúan tiltott ügylet, vagyis teljesítésével az egyik, és elfogadásával a másik fél egyaránt vétett a törvény tilalma ellen, úgy a szolgáltatás akkor is visszakövetelhető, ha az ellenszolgáltatás visszatérítése, vagyis az előbbi állapot helyreállítása fizikailag lehetetlen, — feltéve, hogy a szolgáltatás visszaadását az eset körülményeire tekintettel, a méltányosság megkívánja. Ilyen méltányossági alapon visszaadást rendelt a Kúria, amikor a felek borvételi ügylete a 3678/1917. M. E. sz. rendelet alapján láncolatos ügyletnek minősült, a bort az átvétel előtt megszálló csapatok elkobozták, s vevő a kifizetett vételárt követeli vissza. (IV. 1332.) Hatóságilag tiltott területen hamis járlattal való sertésvásárlásra átvett pénzt a megbízó nem követelheti vissza. (VI. 1732.) Személyes jogú gyógyszertári jogosítvány el nem adható és arra társas viszony sem létesíthető. Ezért az ilyen gyógyszertár eladása esetén a társként belépett nem a vételárnak a megállapított tulajdoni aránynak megfelelő hányadát követelheti, hanem csupán az általa befizetett összeg visszatérítéséhez van joga. (V. 390.) Ellentétes: a gyógyszerész a K. T. alkalmazása szempontjából kereskedőnkik tekintendő s a gyógyszertár üzeméhez tartozó dologi összessóg felett magánjogilag szabadon rendelkezhetik, mert csakis maga a személyes üzleti jogosítvány az, ami ki van véve a magánrendelkezési jog köréből. Ezért nem ütközik közrendbe az olyan társasági szerződés, melyet a személyes gyógyszertári jogosítvánnyal felruházott oki. gyógyszerész és egy másik oki. gyógyszerész inem a jogosítvánnyal való üzérkedés céljából, hanem — magának a személyes jogosítványnak érintése nélkül — pusztán azért kötnek, hogy a gyógyszertár — a megfelelő anyagi eszközökkel — felállítható, berendezhető és üzeme folytatható legyen. (C. IV. 4723/1931. K. J. 1932. 11.) Továbbá személyes jogú gyógyszertár tulajdonosa, vagy résztulajdonosa a gyógyszertári üzletben bírt vagyonérde-