Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

126 — Tiltott ügylet — vita merült fel s az igazgató a vita kiélesedése esetén létérdekeiben, nevezetesen állásában veszélyeztetve érezhette magát, miért is a két vállalat közötti anyagi vitát a sajátjából való fizetéssel intézte el. (IV. 1147.) b) Tiltott ügylet. Törvényes tilalomba ütköző szerződés. — Jó erkölcsökbe ütközés. — Szolgáltatások visszakövetelése. — Gyógyszertárra vonatkozó ügyletek. — Jogokban korlátozó szerződés. — Színlelt szerződés. A Kúria 53. sz. polgári jogegységi döntvényének indokolása szerint a törvényes tilalomba ütköző szerződés semmis, de csak akkor, ha jogszabály mást nem rendel. Ennélfogva minden egyes jogszabály előirta tilalominál az illető jogforrás értelmezése alapján kell megállapítani, vájjon a jogszabály a tilalom folytán az abba ütköző szerződést magánjogi hatályától is meg akarta-e fosztani? Már pedig nincs olyan törvényes rendelkezés, 'amely a magánjogi megállapodást egyedül azon az alapom mondaná ki semmisnek, hogy az la kincstár pénzügyi érdekeit sérti s ekként jövedéki kihágást képez. (VI. 1309.) Az O. F. B. engedélye nélkül űzött ügynöki tevékenységet az 1920:XXXVI. t.-c. tiltja ugyan, de minthogy semmisnek nem nyilvánítja, s mert az ilyen eljárás más szabályba, vagy a jó erkölcsbe nem ütközik, az ilyen ügynöki tevékenység érvényességét nem érinti. (VI. 1282.) Az 53. sz. döntvény előtti időből származó ellentétes döntések: V. 728, VI. 18. Az, hogy az adós a hitelezőt figyelmezteti, hogy érvényesítse követelését, hogy a többi hitelezőt megelőzhesse, csak akkor ütközik a jó erkölcsökbe, ha a követelés fiktiv. (VII. 450.) Az a körülmény, hogy az utalványozott követelés a jó erkölcsökbe ütközés miatt semmis, az utalványbeli kötelezettség teljesítésének bírói kikényszerítését is kizárja. (VII. 21.) A szolgálati szerződésbe foglalt kártyázási tilalom nem ütközik a jó erkölcsökbe. (H. D. 1933. 23. old.) Jó erkölcsökbe ütközik s ezért semmis: az a megállapodás, mely szerint az egyik fél a másiknak megígéri, hogy közutak építésénél személyes ismeretsége révén előnyöket fog biztosítani. (C. VII. 1295/1929. H. T. 1930. 35.); vállalati feltételekben foglalt az a kikötés, mely szerint a vállalkozó által előzetes egyezség, vagy irott utasítás nélkül végzett munkálatokért a vállalkozónak csak az építtető által egyoldalútag megállapított kárpótláshoz van igénye (G. IV. 5584/ 1928. H. T. 1930. 36.);