Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

114 — Kamat — ok (elévülés, kegyelem, elhalálozás) nem gátolja, az uzsora el­követését meg nem állapíthatja, s a lefizetett, uzsorásnak mon­dott kamatot a tőke törlesztésére fordítani nem rendelheti. (V. 210.) A Romániához csatolt területen működő bíróság által az egyenes adóssal szemben megítélt 26%-os kamatot, a Kúria a kezessel szemben is megítélte, mert a rendkívüli pénzviszonyok, az értékmérő állandó árfolyamingadozása a Romániához csatolt területeken is, mint a korona értékcsökkenése idején nálunk, a régi kamattörvények szükségszerű figyelmen kívül hagyását vonták maguk után. A szóbanforgó esetben figyelembe vette a Kúria azt is, hogy ,a hitelező és az egyenes adós is bejegyzett kereskedők s így az általuk kölcsönösen megállapított 26% kamat ellen a kezes se tehet kifogást. (V. 235.) Nem Ítélhetők meg ellenben a kosztkamatok teljes egészükben, ha jelentékeny arányban meghaladják a tőkegyümölcsöztetésből eredő veszély szempontjai által indokolt megengedhető mértéket, tekintet nél­kül arra, hogy a felszámítás az annak idején épen szokásos mértékben történt. (VI. 174.) Az 1877:VIII. t.-c. 9. §-a szerint a kamatkorlátozó szabá­lyok a váltóösszegben foglalt kamatokra alkalmazást nem nyer­nek. (V. 209.) Habár a hitelező a buzavételár után szerződésiig megállapított 18%-os kamatot önként 9%-ra mérsékelte, a Kú­ria mégis 18%-ot itélt meg, mert a vételár pénzben való megálla­pításánál a búzának a szerződés létrejöttekor jegyzett alacso­nyabb árát vette figyelembe, a hitelező pedig a kamatengedményt olykép tette, hogy egyidejűleg a búzának a mindenkori fizetés idején előrláthatólag magasabb árált követelheti. ÍV. 918.) Ha a biztosítási feltételek értelmében biztosító a biztosítási összeget az összes okmányok bemutatása előtt kifizetni nem tartozik, a kamatfizetés kezdő időpontja is ehhez igazodik. (V. 893.) Visszafizetési késedelemtől eltekintve a letéteményes csak akkor köteles a letett pénz után a letevőnek kamatot fizetni, ha azt jogosulatlanul saját hasznára fordította. (VI. 1281.) Az 1883 :XXV. t.-c 19. §-ának az a rendelkezése, amely sze­rint a kamat három esztendő alatt elévül, csakis a kölcsön és más hitelezési ügyletekből felmerülő, bíróilag meg nem itélt szerződési kamat elévülését szabályozza és az más címen kö­vetelt kamatra nem alkalmazhaitó. (C. IV. 4521/1930., 65. sz. t. ü. döntvény.) Úgyszintén nem alkalmazhatók az elévülési sziabályok a közölt és elismert folyószámlákon felvett kamatokra, amelyek ebbeli természetüket a folyószámlában elvesztették és tőkeköve­teléssé váltak. (G. VII. 6739/1930. H. D. 1932. 92.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom