Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Kamat — 113 5. Kamat. a) Ügyleti kamat. Fizetések kamatra fordítása. — Kamat visszakövetelése. — Uzsorás kamat. — Váltóösszegbe foglalt kamat. — Kamat buzavételár után. — Kamatfizetés kezdőidőpontja. — Kamatelévülés. Ha a törlesztésről kiállított nyugták tartalmából nem tűnik ki, hogy a fizetések a tőkére, vagy a kamatra tcljesíttetttek-e, (IV. 1146.), illetve általában, ha a teljesített fizetés az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, a hitelező jogosan fordíthatja a fizetéseket elsősorban a lejárt kamattartozás törlesztésére (IV. 1479.), s az ily módon bár a törvényesnél nagyobb mérvben felszámított kamatra teljesített fizetések az 1877:VIII. t.-c. 5. §-ában foglalt jogszabályra tekintettel sem vissza nem követelhetők, sem ebből folyólag utólag a tőketartozásra teljesített fizetésként nem számolhatók el (V. 918.), különösen ha az adós a kapott nyugtából is megállapíthatóan fizetésének a magasabb kamatra történt elszámolása ellen nem tiltakozott. (V. 289.) Ugyanezen jogszabály alapján a kamatok fejében fizetésül adott váltóval (VII. 192.), továbbá az akár kifejezetten, akár hallgatólagosan elismert folyószámla vagy könyvkivonattal szemben nem védekezhetik az adós azzal, hogy abban a megengedettnél nagyobb kamatok foglaltatnak, az utóbbiakat illetőleg azért, mert azokon egyfelől felszámíttatnak a (megengedettnél nagyobb mérvű) kamatok, másfelől pedig fel vannak tüntetve a kamatfizetésre köteles adós által teljesített fizetések, s ezzel a folyószámlát, vagy könyvkivoniatot közlő fél arról szolgál értesítéssel, hogy a másik fél fizetéseit mire fordította. (VI. 458.), illeitve azért, mert a számla egyenlegében foglalt kamatok az adós elismerése folytán a kifizetett s az 1877:VIII. t.-c. 5. §-a szerint vissza nem követelhető kamatokkal egy tekintet alá esnek. (V. 209.) Ellenben még az elismert folyószámla egyenlege után felszámított kamatot is kifogásolhatja az adós, ha az a megállapodás szerinti mérvnél magasabban számíttatott fel. (V. 419.) Ha azonban a kölcsönadó a kölcsönösszegekből a kölcsönadás idején szokásos és megengedett kamatokon felüli százalékot vont le előre, a többlet a kölcsöntartozást az 1877:VIII. t.-c. 5. §-ának 3. bek.-ének értelme szerint szükségképen csökkenti. (G. VII. 5833/1929.) A Kúria 24. sz, t. ü. döntvénye indokolásában kimondja, hogy az uzsorás kamat miatt vagyoni hátrányt szenvedő adós csak az 1883:XXV. t.-c. megszabta módon, vagyis a bűnvádi úton szerezhet magának elégtételt. Ezért a polgári biróság, hacsak a bűnvádi eljárást a hitelező személyében beállott valamely Dr. Nagy D. B. és Dr. Huppert L.: Hiteljogi Döntvénytár. S