Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

108 — Kártérítés — rendelet az illető iparát törvényszerűen vagy törvényellenesen szüntette-e meg. (C. IV. 1351/1930. H. D. 1931. 27.) iA szükséges iparengedély nélkül űzött s így törvényes tilalomba ütköző iparűzés alapján kötött ügyletből kártérítési követelés nem származtatható. (C. VII. 3870/1930. H. D. 1932. 6.) Ezzel szemben a Kúria 53. sz. jogegységi határozata kimondja, hogy az ilyen iparűzésből szármtazó ügylet érvényes, kivéve, ha az illető jogszabály az ügyletet kifejezetten semmisnek nyilvánítja vagy ha az ügylet tartalma más jogszabályba vagy a jó •erkölcsökbe ütközik vagy ha a magánjog szabályai szerint megtámadható. Ha az ingatlanvevő arra kötelezte magát, hogy a vételárhátralékot általa felveendő kölcsönből fogja kifizetni, az eladóinak a vételár kifizetésének elmaradásából származó kárköveteJésével szemben jóhiszeműleg nem védekezhetik azzal, hogy nem tudott elegendő kölcsönt kapni és hogy a kölcsön felvételét egyébként is a megváltási eljárás feljegyzése gátolta, ha a kötelező igéret megtételekor fennforogtak azok a viszonyok, amelyekből ezek az akadályok keletkeztek és ha azokat a viszonyokat a vevő kellő gondosság mellett megismerhette. (V. 179.) Ugyanígy nem védekezhetik — vis majorra hivatkozva — fának az erdőből való etfuvarozása iránt kötelezettséget vállaló azzal, hogy a fa az erdőben oly helyen tárolt, ahonnan az elszállítás lehetetlen volt, mert vis majornak csak az olyan előre nem látható rendkívüli eredmények és körülmények tekinthetők, amelyekre józan gondolkodás mellett előre számítani nem lehet s amelyek semmi erővel el nem háríthatók. (VI. 230.) Habár az adós felelősséget vállalt azért a kárért, amely a hitelezőt a kölcsönösszeg pontos vissza nem fizetéséből érheti, a hitelező a kamatot meghaladó kárkövetelést nem érvényesíthet, ha az adós szorult anyagi helyzetét ismerte s őt (a hitelezőt) költekezései és kötelezettségvállalástai sodorták fizetési nehézségekbe. (C. IV. 4122/1930. H. D. 1932. 57.) Kártérítési kötelezettség csak a jogsértő tény és a kár okozati kapcsolata esetében állapítható meg. Ezért nem tartozik .a kincstár felelősséggel a károsult alkalmazottjának ama visszaéléséből származó kárért, mely szerint ez a károsult vámtartozására a vámhivatalnál elhelyezett összeget olymódon vette fel és sikkasztotta el, hogy a vámtartozást hamisítás útján másik cég vámhitele terhére számoltatta el, ami által a károsult javára a letéti összeg felszabadultnak jelentkezett. Ebben az esetben ugyanis az okozati kapcsolat nem a pénzügyőri felvigyázó mulasztása, hanem a károsult alkalmazottjának bűncselekménye között állapítható meg. (IV. 1176.) Nagyfokú gondatlanság terheli a bankot akkor, ha a kifizetéskor a benyújtott észrevehetően