Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Kártéritét — 10» meghamisított keletű elismervényt megvizsgálni elmulasztotta, még ha az elismervény benyújtója és meghamisítója a bank főtisztviselője (fiókfőnök) volt is. Ezzel szemben a károsult ügyfélnek az a gondatlansága, hogy a fennálló bizalomnál fogva az általa aláírt elismervényt megelőzőleg a fiókfőnöknél hagyta, annyira kisebbmérvű, hogy kármegosztásnak sem lehet helye. (VI. 1145.) Az építtető által az ideiglenes szerződésben vállalt ama kötelezettség 'alapján, hogy kártérítési felelősség mellett az építést más vállalkozónak nem adja, az építkezés elmaradása esetén az építtető csupán abban az esetben tartozik kártérítő felelősséggel, ha az ideiglenes szerződést az építésre vonatkozó komoly szándék nélkül pusztán a vállalkozó kérelmére létesítette volnia, vagyis ha magatartása magábanvéve is jogellenes cselekménynek minősülne. (VI. 394.) Ha a községgel hosszú időre szerződést kötött villanyáram szolgáltató vállalat időközben a község hozzájárulásával az egyenáram szolgáltatásáról váltóáram szolgáltatására tért át, az egyes fogyasztókkal szemben szerződésszegést és jogellenes cselekményt nem követ el és így kártérítésre még akkor sem kötelezhető, ha a más áramra történt áttérés ia fogyasztó károsodásával is járt. (VI. 426.) Gyártmányok eladására vállalkozó vezérképviselő, ha jót is állott a képviselet megvonásának szankciójával bizonyos mennyiség teljesítéséért, a teljesítés elmulasztása miatt csak abban az esetben felelős a kárért, amennyiben törvény vagy szerződés mást nem határoz. (VI. 314.) lAki kártérítésre van kötelezve, az minden kárt köteles a károsultnak megtéríteni, ami közvetlenül vagy közvetve a károkozó cselekmény következtében előállott. Ebből következik, hogy a letevő a betárolt és jogosulatlanul felhasznált gabonának akkori értékét követelheti kártérítésképen, amikor igénye megnyílt, vagyis amikor a gabonát visszakövetelhette (VII. 857.), továbbá, hogy a malomberendezés hiányosságai folytán történt üzembeszünítetés miatti és búzában követelhető kár megtérítése fejében a kár felmerülte, vagyis az üzembeszüntetés idejében volt buzaérték alapján kell teljesíteni. Ez a követelés átértékelését nem jelenti. (VI. 425. C. IV. 2549/1930.) Biztosításból folyó kárkövetelés esetén a tönkrement tárgyak mennyisége és értéke szakértői meghallgatás nélkül is megállapítható. (G. VII. 7166/1929.) Elmaradt haszon összegének megállapításánál figyelembe kell venni, illetve a kár összegéből levonásba kell hozni azt, amit a károsult a szerződés nemteljesítése folytán a maga részéről megtakarított, vagy amihez, mint viszonylagos előnyhöz a nemteljesítés következtében jutott. (VI. 549.) Tiszta haszon a