Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

101 MÁSODIK RÉSZ. KERESKEDELMI ÜGYLETEK. ELSŐ CIM. Kereskedelmi ügyletek általában. I. FEJEZET. Jogügyletek kereskedelmi jellegének megállapítása. Malomiparral foglalkozó részvénytársaságnak az az ügy­lete, amellyel az üzeméhez tartozó egyik gépet használt állapot­ban etadta, az üzlete folytatásához tartozónak, tehát a K. T. 260. §-a szerint kereskedelmi ügyletnek tekintendő a 264. §. értelmében akkor is, ha a vevő nem kereskedő. (VI. 17.) Mezőgazdasági ingatlan bérlete és a gazdasághoz tartozó ingóknak a bérletbevétellel kapcsolatban történt megvétele a K. T. 262. §-a értelmében nem tekinthető kereskedelmi ügyletnek. Ezért az ilyen ügyletnek bizományos részéről való közvetítése szintén nem kereskedelmi ügylet, mert ebiben az esetben keres­kedő részéről ugyan, de nem kereskedői üzlete körében vég­zett tevékenységről van szó. (IV. 1174.) A mozgóképszínház üzem kereskedelmi üzletnek nem tekint­hető, arra tehát az üzletátruházási törvény (1908:LVII. t.-c.) al­kalmazást nem nyerhet. (C. II. 1902/1930. K. J. 1932. 129.) Ingatlan közvetítésénél az üzletszerűség megállapítható, ha a közvetítés — bár csupán egy nagyobb terjedelmű földbir­tokra vonatkozólag — hónapokon át számos parcellában nagy­számú vevő részére történik. (VI. 615.) Az iparszerűség általában valamely életfenntartásra irányuló kereseti tevékenységnek ál­landó és tervszerű jellegét kivánja meg. (VI. 364.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom