Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

98 — Szövetkezet, igazgatóság — a szövetkezet igazgatóságának sincs joga ahhoz, hogy valamely tagjja részére — bár külön megbízás alapján — teljesített tevékenység ellemiszolgáltatása fejébein oly vagyoni juttatást adjon, mely az alapszabályban tüzetesen körülhatárolva nincs, vagy közgyűlési határozaton nem nyugszik. Oly alapszabályi rendelkezés azonblain, mely a napi biztosi napidíjak megállapítását az igazgatóság hatáskörébe utalja, nem sérti a fenti jogszabályt, feltéve, hogy a napi biztos nem egyszersmind az igazgatáságnak a tagja. (V. 1320.) A 844. sz. elvi batáriozatnlak azonban nfem lehet az azzal ellentétes alapszabályi rendelkezésiekre visszaható erőt tulajdonítani. (G. IV. 7618/1929., H. T. 1932. 97.) A szövetkezeti alapszabályoknak az igazgatóság bírságolási jogára víonaiJkozó rendelkezése törvénybe nem ütközik, de kiegészítendő azzal, hogy a bírságoló határozat ellen a közgyűléshez van jogorvoslatnak helye. (C. IV. 2151/1931., H. D. 1932. 18.) A K. T. az igazgatósági tagok felelősségét nemcsak vétkességük, hanem mulasztásiuk esetére is megállapítja. Nemcsak a köteles gondossággal ellenkezik, hlanem vétkes köteleslségszegésnek minősül az igazgatóságinak az az eljárása, amellyel a szövetkezet tőkeszükségleltének Mztosításáría szükséges és már lekötött üzletrészjegyzést az üzletrész jegyző érdekében, ellenben a szövetkezet és ennek hitelezői megkárosítására hatálytalanítja (VI. 1169.), továbbá az igazgatósági tagnak az az eljárása, amellyel a szövietkeziet egyik tagjának a szövetkezelt által felvett kölcsönből ennek a szövetkezeti tagnak üzletrészeit terhelő és al'apszabályszlerűleg megállapított kötelezettségét elengedi. Az igazgatósági tag felelős ezért az eljárásáért még abban az esetben is, ha az igazgátóság többi tagja magatartása folytán a kedvezményezéshez hozzájárultlnak lenne tékintendő. A szövetkezet azönban az igazgatósági tagtól kárának megtérítésélt csupán akk/oir követelheti, ha a kedvezményben részesült szövetkezeti tag ellen indítandó perben már jogerősen eldőlt, vájjon a szövetkezete érvényes-e az elengedési megegyezés. (G. IV. 1494/ 1930. ) A szövetkezleti alapszabályoknak az a rendelkezése, hogy az igazgatóság határozatképességéhez egy felűgyelőbizottsági tag jelenléte szükséges, nem ütközik törvénybe. (G. IV. 2378., H. D. 1931. 103.) Valamennyi igazgatósági tagnak az igazgatósági ülésre való meghívása az igazgatósági ülés határozatképességének természetes előfeltétele. Épen ezért ennek az alapszabályokba való felvétele nem szükséges. (C. IV. 472/1931., H. T. 1932. 138.)