Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog II. (Budapest, 1933)

— Szövetkezet, közgyűlés — 99 d) Közgyűlés. Közgyűlés egybehívása. — Időpontja. — Elnöklés. — Megtámadás. — Igazgatóság elmozdítása. Az alapszabályok ama intézkedésével, hogy a közgyűlést a K. T. 198. és 195. §§-íaiiban említett esetek kivételével az igazgatóság hívja ösísze, nincs ellentétben az alapszabályoknak a K. T. 178. §-ára történt utalással létesített az az intézkedése, mely szerint az üzletrészek egytized részét képviselő szövetkezeti tagok a közgyűlés egybehívását bármikor követelhetik. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ez csak airrja az esetre értendő, ha maga az igazgatóság nem intézkednék a közgyűlés összehívása iránt. (C. IV. 4302/1931.) Az igazgatóiságnak nincsen joga a közgyűlésnek az alapszabályokban megállapított időpontját (óráját) eltérőleg meghatározni, még hla ez az intézkedés a szövetkezet túlnyomóan vidéken lakó tagjainak érdekeit szolgálná is. (C. IV. 7158/1929., H. T. 1931. 132.) A K. T. 225. §-a nem teszi kötelezővé annak az alapszabályba való felvételét, hogy mikép kell megjelölni a meghivóbaln a közgyűlés alapszabálymódosító tárgyait. (C. 4721/1931., H. T. 1932. 138.) Nincsen törvényi akadálya annak, hogy a szövetkezet alapszabálya az elnöklésre feljogosítja annak a központi szövetkezetnek kiküldöttjét is, melynek a szövetkezet maga is tagja. Az ilyen alapszabályi rendelkezést azonban az elinöklésire vonatkozó többi szabállyal összhangba kell hozni olyforanáln, hogy szabatosan megállapítfcassanak azok a feltételek, amlelyek mellett az ilyen idegen személy elnöklési joga bekövetkezhetik. Végül az ilyen elnöknek nem biztosítható a szavazategyenlőség esetén döntő szavazati jog. (G. IV. 4302/1931., H. D. 1932. 14.) A P. H. T. 845. sz. határozata a szövetkezetekre is alkalmazandó, mely szerint a közgyűlés az igazgatóság tagjait bármikor elmozdíthatja ugyan, ilyen határozat azonban a K. T. 177. §-a és az állandó birói gyakorlat szerint nem vonható ki a törvénynek az alól az általános rendelkezése alól, hogy a közgyűlés érvényes határozatot csiak a meghívóban kijelölt tárgy felett hozhat. (C. IV. 4302/1931., H. D. 1932. 14.; G. IV. 4721/1931., H. T. 1932. 138.) A szövetkezet minden tagja megtámadhatja a közgyűlés határozatát, ha az a törvénnyel, vagy alapszabályokkal ellenkezik. (C. IV. 7158/1929.) Ezt meglszorítólag határozó döntés: megtámadásra csak az a szövetkezeti tag jogosult, aki a, közgyűlésen nem volt jelen, vagy ha jelen volt is, a hozott határozathoz hozzá nem járult. Az 1898:XXIII. t.-c. 29. §-& értelmében szükséges feltétel még, hogy a tag a törvénnyel vagy az