Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

88 — Részvénytársaság — hatáskörébe a részvénytársaság ügyeinek az intézése tartozik. Ezekből következik, hogy az igazgatóságnak nem áll jogában az, hogy a maga, vagy valamely tagja részére a részvénytársaság vagyoni megterhelésével olyan vagyoni javadalmazást állapít­hasson meg, mely az alapszabályokban tüzetes körülhatároltság­gal bent nem foglaltatik, vagy a közgyűlés, mint a r. t. erre hivatott szerve által külön el nem határoztatott. Ezenkívül a mérleg megállapításának és a nyereség felosztásának a köz­gyűlés hatáskörébe utaltságából (K. T. 179. §.) is folyik, hogy az igazgatóság vagy egyes tagjai díjazásának a mérleg és a fel­osztandó nyereség mikénti alakulására befolyással bíró megál­lapítása a közgyűlés elhatározása köréből el nem vonható (I. 877.). A K. T. 186. §-a azt, hogy a r. t-ot hatóságok és harma­dik személyek irányában az igazgatóság képviseli, nem teszi függővé a bevezetés megtörténtétől és közhírré tételétől. Marasz­talta ezért a Kúria a r .t-ot, mikor a megválasztott, de az aláíráskor még be nem jegyzett igazgatója írta alá egyik aláíró gyanánt a kötlevelet. A marasztalásnak a K. T. 184. §. ut. bek. sem akadálya (K J. 1927. 93. old.). Evvel egyirányú határozat, amely kimondja, hogy a r. t. igazgatósága a köz­gyűléstől kapott megbízatásánál fogva a társaság ügyvezetésére és ennek körében a közgyűlés összehívására is jogosult, bár tagjai nincsenek is bevezetve a cégjegyzékbe (K. J. 1927. 141. old.). Nincs akadálya annak, hogy az igazgatóság az alapszabá­lyokba felvett rendelkezés alapján tennivalóinak egy részével törvényes jogkörének csorbítása nélkül végrehajtóbizottságot bíz­zon meg. E végrehajtóbizottság ténykedéseiért kifelé mindenkor az igazgatóság felelős. A gyakorlat szerint csak nagyszámú tagok­ból álló igazgatóság mellett van vé^rehajtóbizottságnak helye (III. 1032.). A bírói gyakorlat nem végleges abban a kérdésben, hogy az igazgatóság és a belőle kiküldendő végrehajtóbizottság egy­más közötti számaránya milyen legyen. Egy korábbi (1928. XII. 7.) ítélet szerint: Gondoskodni kell az alapszabályokban arról, hogy a végre­hajtóbizottság az igazgatóságon belül tagjainak számánál fogva többséget ne alkothasson, mert ellenkező esetben saját tényke­dése felülbírálásánál az igazgatóságot törvényen alapuló hatás­körének kifejtésében gátolná (III. 120.). Utóbb azonban a Kúriának (1929. V. 31.) és a budapesti Táblának (1929. VI. 24.) egy-egy indokolásában is szószerint egyező ítéletét találjuk, amely az igazgatóság és a végrehaj tó­bizottság tagjai egymáshoz való számarányának alapszabályban való megállapítását mellőzhetőnek tartja, mert az igazgatósági tagot ellenőrzési jogában és kötelességében többségi határozat

Next

/
Oldalképek
Tartalom