Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Igazgatóság és felügyelőbizottság — 89 nem korlátozhatja s így az igazgatósági tagot törvényi hatáskörben kifejtett működésében nem befolyásolhatja, hogy egyéb kérdésekben befelé a végrehajtóbizottság majorizálja az igazgatóságot. A K. T-nek a r. t. igazgatóságának a jogkörét és felelősségét meghatározó I. rész tizedik cím IV. fejezet rendelkezéseiből nyilván kitűnik, hogy a társasági ügyek vitelének ellenőrzése és az esetleg észlelt visszaélések feltárása körül minden egyes igazgatósági tag önállóan járhat el és e jogának gyakorlásában a többi igazgatósági tag részéről többségi határozattal sem korlátozható. De nyilvánvaló az idézett rendelkezések tartalmából az is, hogy amennyiben ebbeli joguknak gyakorlását az igazgatóság tagjai elmulasztják, ezért magán- és büntetőjogi felelősség terheli őket. A minden egyes igazgatósági tagot megillető ez a jog, illetve a mindegyiküket terhelő felelősség akkor sem szenved változást, ha az igazgatóság saját kebeléből meghatározott hatáskörrel úgynevezett végrehajtóbizottságot rendel ki. A kifejtettekből önként következik tehát, hogy a másodbíróság végzésében a végrehajtóbizottság tagjainak a számára vonatkozó korlátozás tekintetében felhozott az az indok, mikép ellenkező esetben az igazgatóság az annak kebelében többséget alkotó végrehajtóbizottság ténykedésének felülbírálásánál a törvényen alapuló hatáskörének kifejtésében gátoltatnék, — nem helytálló (III. 784.), (1. még III. 1033. és H. T. 1930. 77. old.). Mindenkor feltételeztetik természetesen, hogy a végrehajtóbizottság alapszabályszerü hatásköiében, tehát az igazgatóság által reáruházott hatáskörben jár el. Ha azonban ehelyett alapszabályellenesen a részvényeseknek egy magánjellegű összejövetele (nem közgyűlés) választotta és bízta meg a végrehajtóbizottságot, akkor a megbízás szabályai szerint csakis a megbízó részvényeseknek felelős s nem áll sem a r. t. felügyelőbizottságának ellenőrzése, sem pedig azon magánjogi és a K. T. VII. fejezetében szabá-í lyozott büntetőjogi felelősség alatt, amely a r. t. ügyeit a törvény értelmében intéző igazgatóságot terheli. A választásban résztvevő, megbízó részvényesek pedig felelősek azért a kárért, amely az ily módon választott végrehajtóbizottság intézkedéséből merült fel. A választásban résztvevők ugyanis annál fogva, hogy jogellenes tényükkel tették lehetővé, hogy a végrehajtóbizottság a részvénytársaság ügyvitelében közreműködjön, az anyagi jog szerint a végrehajtóbizottságnak az ügyvitel körébe tavto.:ó minden tényéért egyetemlegesen felelősek. A részvényesek, akik az említett törvény- és a'apszabáiyelienes alakulatot életre ke'teUck: a törvénytelen alakulat netáni kárt okozó cselekményeinek kockázatá* is magukra vállalták (III. 1500.). Ha a cégjegyzésre egy igazgatósági és egy végrehajióbi-:ott-