Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Külföldi jog — 57 b) a szerződésben a német jog alkalmazása köttetett ki azáltal, hogy a szerződés a rögtöni hatályú felmondás szabályozásánál a német ipartörvény 123. §-ára hivatkozik. A Kúria marasztal. Indokolása a következő: a távollévők között keletkezett szerződéseknél a Ker. Törv. 318 .Jj-a értelmében a megkötés idejéül azon időpont tekintendő, amelyben az elfogadási nyilatkozat elküldetett vagy elküldés végett feladatott. Az ügylet megkötési ideje határozza meg egyúttal a megkötés helyét is. Nyilvánvaló tehát, hogy a alperesnek az az álláspontja, hogy a szerződés nem Magyarországon, hanem külföldön létrejöttnek veendő, téves. Különben is a szolgálati szerződéssel egy elsősorban és főként Magyarországon teljesítendő munkaviszony létesítése céloztatott és így akár a szerződés létrejöttének, akár a szerződés teljesítésének helyéhez igazodó jogról is lehetne a nemzetközi magánjog elvei szerint szó, — ilyenként ez esetben csakis a magyar, nem pedig a német jog jöhet alkalmazásba. A szolgálati szerződésnek az a rendelkezése, hogy a rögtöni hatályú rendkívüli felmondás szabályozásánál a német ipartörvény 123. §-ára is hivatkozik, csak az okok közvetett szerződéses körülírásának, de nem a német jog általános kikötésének tekinthető, ennélfogva a felek akaratából eredőleg sem lehet a német jog irányadó. De még ha a felek valóban a német jog szem előtt tartásával és annak hatálya kikötésével szerződtek volna is, — a hazai jog a jelen esetben még sem volna kizárható azért, mert a nemzetközi magánjogban is elfogadott szabály az, hogy feltétlenül a hazai jog alapján bírálandó el a jogviszony és a felek eltérő megállapodása figyelmen kívül marad akkor, ha az valamely hazai törvény világos céljával ellenkezik. (Kúria IV. 934/1913. sz. a. Hiteljogi Dtár. VIII. k. 161. old., Kúria II. 8496/1926. sz. a. és Német Ptkv. Étetbelépt. törv. 30. §-a). Már pedig az 1910/1920. sz. rendelet és különösen annak 23. '§-a az alkalmazottak gazdasági helyzetét és megélhetését köztekintetekből is előmozdítani kívánó kényszer jellegű intézkedés és így kétségtelenül a jelen esetre is alkalmazandó. (I. 1726.). A külföldi részvénytársaságnak Magyarországon létesítendő fiókvállalata a kereskedelmi törvény tizedik cím VI. fejezetében foglalt rendelkezések alapján maagyar cégnek tekintendő. Magyar cégnél (vállalatnál) Maagyarországon teljesített szolgálatából eredő mindennemű igények pedig, még ha a szolgálattevő külföldi honos is, már a nemzetközi magánjog általános elvei szerint a magyar jogszabályok szerint bírálandók el, hacsak a felek valamely külföldi jog alkalmazását kifejezetten ki nem kötötték. A felperes nyugdíj átértékelési igényének kérdése annál