Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

58 — Kereskedelmi társaságok — is inkább a magyar jog szerint döntendő el, mert a K. T. 211. §-ának 6. pont^ kifejezett intézkedést is tartalmaz arra nézve, hogy a külföldi vállalatok belföldi fiókjai által kötött ügyletekből eredő jogviszonyok a magyar törvények hatálya alá esnek. (III. 920.). A Magyarországon teljesített szolgálatból eredő mindennemű igények a nemzetközi jog általános elvei szerint a magyar jog alapján bírálandók el annál is inkább, mert ha fennállottak olyan kötelezettségek, melyek az alperest ,mint magyar részvénytársaságot terhelték, ezek azáltal, hogy alperes a kötelezettségek keletkezése után székhelyét az országtól elszakított területre tette át, el nem enyésztek és tartalmuk változást nem szenvedhetett. (III. 1399.). u) Eljárási és hatásköri szabályok. Munkaügyi perekben is meg van engedve, hogy felperes kereisetét a fellebbezési eljárás során a Pp. 494. és 188. §i-ok korlátain belül felemelje. (C. II. 4915/1929.). A fellebbezési bíróság ítélete ellen sem azon a címen, hogy, valamely ügy a Járásbíróság, mint munkaügyi bíróság", sem azon a címen, hogy az a járásbíróság, mint rendes bíróság elé tartozik, felülvizsgálatnak nincs helye. (M. T. 1930. 77. old. Kéler.) A szolgálati és felmondási időre járó illetmény, mint csődtömegtartozás a munkaügyi bíróság előtt is perelhető. (M. T, 1930. 78. old. Kéler.) Nemzeti kisebbségi minisztériumban alkalmazott, kinevezéssel nem bíró s hivatali esküt nem tett sajtóelőadó szolgálati pere polgári perútra tartozik. (III. 1456.). Pénzverde órabéres telefonkezelőjének szolgálati viszonyából (IV. 1040.), — mozgóképszínház takarítónőjének szolgálati viszonyából (IV. 1056.) eredő perek a rendes bíróság, — gazda és háznépét fuvarozó soffőr szolgálati viszonyából (IV. 1043.) ,eredő igények a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak. 8. Kereskedelmi társaságok általában. Társasági szerződés eredeti érvénytelensége. — Kötbér. — Alakja. — Szerződés nem teljesítéséből eredő kárigény. A társaság — még pedig úgy a magánjogi, mint a közkereseti társaság abban a lényeges feltevésben és azzal a főcéllal alakul, hogy a tagok benne közös társas együttműködést fejtsenek ki. Ha valamelyik tag társas működést nem fejthet ki, a társaság főcélja válik lehetetlenné; ebben leli indokát az