Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

220 — Jogcselekmények megtámadása — m) Kényszeregyezségben kifizetett, vagy végrehajtás útján behajtott vagyonfelügyelői díjak megtámadása. Adós a kényszeregyezségi eljárás során hozott bírói végzéssel köteleztetett, az alperes vagyonfelügyelői díjának megfizetésére s amint nem lehetne megtámadni a 65. §. 2. bek-e szerint az adós által az alperes díjaira, a 'bírói határozat értelmében az egyezség befejezése után eszközölt fizetést, épp úgy nem támadható meg az eljárás befejezése után az alperes megállapított vagyonfelügyelői díjának kielégítésére elrendelt végrehajtás és szerzett végrehajtási zálogjog sem, mert ez is a kényszeregyezségi eljárás során tett bírói intézkedés folyománya s ennek tűrése az adós oly jogcselekményének tekintendő, amely a kényszeregyezségi eljárás során tett bírói intézkedés értelmében történt (II. 250.). n) Megtámadás az általános magánjog alapján. A csődtömeggondnok a Cst. 100. és 102. §-aiban meghatározott jogkörénél fogva, a megtámadási jog törvényes feltételeinek hiányában is jogosítottnak tekintendő a közadós oly jogügyleteinek megtámadására, amelyek anyagi érvénytelenség okából a magánjog ált. szabályai értelmében megtámadhatók, ha azok a jogügyletek oly vagyonra vonatkoznak, amely a jogügylet nélkül a csődtömegbe tartoznék (P. H. T. IV. köt. 685. sz.). o) Megtámadás elévülése. A Cst. 37. §-a értelmében a megtámadási jog a csődnyitás napjától számított hat hónap alatt elévül. A Cst. 160. §-a értelmében pedig a közadós jogcselekményeinek megtámadásához a csődválasztmány határozata szükséges. A Cst. 160. §. és 37. §. rendelkezéseinek egybevetéséből önként folyik az, hogy a megtámadási per megindítására vonatkozó felhatalmazás tárgyában a csődbíróságnak, illetőleg a csődválasztmánynak vagy a csődhitelezőknek a Cst. 37. §-ában meghatározott hat havi időn belül kell határoznia, mert a már elévült megtámadási jogot perindítási felhatalmazással feléleszteni nem lehet, a felhaialmazás nélkül beadott kereset pedig éppen a felhatalmazás hiánya miatt az elévülést meg nem szakíthatja. A már elévült megtámadási jog érvényesítésérc tehát a csődválasztmány sem hatalmazhatja fel a tömeggondnokot s így a tömeggondnok csődválasztmányi felhatalmazás alapján is csak akkor léphet fel a csődnyitás napjától számított hat hónapon belül megtámadási keresettel, ha neki a csődválasztmány a megtámadási kereset beadására nyitva álló hat hónapi határidőn belül adott erre felhatalmazást (II. 678.).