Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Csőd — 221 A megtámadási per megindítására vonatkozó felhatalmazásnak a Cst. 37. '§-ban meghatározott 6 hónapon belül kell megadatnia, s a tömeggondnok által a 6 hónapon belül ugyan, de kellő felhatalmazás nélkül indított keresetnek az a hiánya, hogy a tömeggondnok a perindításra a törvény által megkívánt felhatalmazása nem volt, a hat hónapi elévülési határidőn tul nyert utólagos felhatalmazással nem pótolható (II. 1566.). Az azonban nem akadály, ha a hat hónapon belül megindult perben a szabályszerű időben megadott felhatalmazást csak hat hónapon tul mutatja be (IV. 1026.). Bár kellő időben a csődnyitás napjától számított hat hónapon belül beadott keresettel a Cs. t. 37. §-ában meghatározott elévülési idő meg is szakíttatott, — ez az elévülés a pernek több, mint hat hónapon át való szünetelése folytán be is fejeződött. A Cs. t. 37. §. a megtámadási jognak az elévülését és nem csupán az ilyen jog érvényesítésére irányuló keresetek beadásának praeclusív határidejét kívánta szabályozni, — tehát ez anyagjogi és nem csupán peres eljárási szabályt tartalmaz (III. 254.; azonos: II. 1668.). A kifogás alakjában érvényesített csődmegtámadási jog elévülési ideje azzal a nappal veszi kezdetét, amelyen a tömc.r;gondnok a megtámadott jogügyletről vagy jogcselekményről tudomást szerzett (P. H. T. II. 364.). A hat havi elévülési időfolyás a felek egyező akaratával meghosszabbítható; vagyis az utóbb csődbe jutott adós és hitelezője megállapodhatnak abban, hogy bekövetkezendő csődnyitás esetében a közadósnak a csődnyitást hat hónappal megelőző időben teljesített jogcselekményei az egyéb törvényes előfeltételek fennforgása esetében szintén megtámadhatók lesznek (P. H. T. IV; köt. 679. sz.). I ( A perben utóbb tett kiterjesztő nyilatkozat új keresetnek minősül, s ennek emelésére a határidő külön számítandó (III. 902.). Megelőző kényszeregyezség esetén az elévülési idő folyása nem a befejezetté nyilvánító végzés keltétől, hanem ennek köz-, lésétől (kifüggesztésétől) számítandó (IV. 1122.). p) Visszakövetelést jog. A csődtörvény 43. §-a értelmében, ha a visszakövetelhető dolgok — mint amilyenek a bizományba adott árúk is — a csődnyitás előtt a közadós által eladattak, a visszakövetelésre jogosított fél csak a csődnyitás után befolyt érték kiadását követelheti, amiből következik, hogy a csődnyitás előtt befolyt érték kiadását nem követelheti, hanem arra nézve csak kötelmi alapon, mint csődhitelező léphet fel (III. 1002.).