Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Üzletátruházás — 17 Az 1908. LVII. t.-c. csak szerződéses üzletátruházás esetén való felelősségről intézkedik. Ha tehát az üzletátvevő elleni per folyamán ez meghal, örököse az 1908. LVII. t.-c. alapján nem vonható perbe. (III. 1304.). Üzleti tartozásnak minősül minden olyan kötelezettség, amely keletkezését az üzletnek köszöni, mely az üzlet létével oki összefüggésben van. Ebből folyóan üzletből eredő kötelezettség a társas üzletből kivált és a maga üzletrészét a másik társtagra átruházó társnak az átruházási szerződés értelmében járó végkielégítési összeg is. (C. IV. 3401/1928.). Az 1908. LVII. t.-c. tudakozódási kötelezettséget ró az átvevőre, amelynek teljesítését ő tartozik bizonyítani. (K. J. 1928. 125. old. Tudakozódás módjára 1. C. IV. 1039/1912.). A tudakozódási kötelességének az átvevő megfelel, ha az átvételt meghirdeti s a hitelezőket záros határidőbeni jelentkezésre felhívja. (II. 965.). Ha ez időpont lejártáig a hitelező nem jelentkezik s az átvevő nem tudta s a kereskedő gondosságával nem is tudhatta a tartozás fennállását, az átvevő nem felel a késedelmesen bejelentett tartozásért, noha ez az üzletátvételből eredő átruházói követelés teljes kiegyenlítése előtt bejelentetett. (IV. 389.). Az átvevő részéről a tudakozódási kötelezettség kifejtését és a rendes kereskedői gondosság fennforgását állapította meg a K., mikor az üzletátruházás az átruházó hitelezőinek a hivatalos lapban (ellenkező: elterjedt napilapban H. D. 1923. 59.) való előzetes felhívásával, a hitelezőkkel hetekig folytatott tárgyalások és a felmerült követelések kiegyenlítése tekintetében létesült megegyezés után a jelentkező hitelezők hozzájárulásával történt. Megállapította továbbá, hogy az ü. átruházó könyveket nem vezetett, feljegyzéseket átvevő rendelkezésére nem bocsájtotta s egyébként sem hozta átvevő tudomására e tartozást. (II. 781.). Az üzletátvevő felelősségét nem szünteti meg az a körülmény, ha megkötött és tényleg teljesedésbe ment üzletátruházási szerződést a felek utóbb megszüntették és az előbbi állapotot helyreállították. (Rp. IV. 2034/1915. P. H. T. 617.) (1. azonban H. D. 1928. 131. old.) Evvel párhuzamosan kimondotta a K., hogy az üzletátruházó hitelezője az üzletátvevő ellen az 1908. LVII. t.-c. alapján indított perben nincs elzárva annak bizonyításától, hogy habár az átvevő és átruházó közt folyamatban volt perben az üzletátruházás alapját tevő szerződés bírói ítélettel jogerősen érvénytelennek s az eredeti állapot helyreállítandónak mondatott ki, ez az érvénytelenítés a felek részéről éppen az ő hitelezői jogának kijátszása céljából történt. (II. 1447.). Dr Nagy Dezső Bálint és Dr. Huppert Leó: Döntvénytár Hiteljog 2