Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

20S — Per és kényszeregyezség — egyezség megkötése után (II. 481.; 1. még: IV. 767. Közölve: Liquidációnál.). Végrehajtási zálogjog perenkívüli úton nem törölhető és a zárlat meg nem szüntethető azon az alapon, hogy érvénytelen az olyan külön kielégítő jog, amelyet a R. 1. §-ában meghatározott kérelem előterjesztését megelőző két hónapon belül az adós vagyonához tartozó dolgokra vagy jogokra végrehajtás útján szereztek (Bpesti tszék 21 Pf. 15.169/1926.). A R. 93. §-ában szabályozott, a Pp. 130. §-nak feltétele nélkül indítható megállapítási pernek nincs helye oly követelések tekintetében, amelyeket a k. e. eljárás nem érint (Pl.: óvadék; H. D. XXI. 97.). Végrehajtás megszüntetését 1. még liquidációnál. 24. Egyezség alatt végzett jogcselekmény megtámadhatósága csődben. A R. 63. §. 2. bek.-ben foglalt csődbeli megtámadási tilalom nem alkalmazható akkor, ha az eljárás egyezség nélkül végződött s ennek folytán az eljárás a rend. értelmében megszüntettetett (P. T. J. T. 1928. 69. old.). Adós a k. e. eljárás alatt az általa bérelt üzlethelyiség bérét kifizette. E cselekménye az üzlet folytatásához tartozott s mint ilyer, a R. 2. bek. értelmében joghatályos. A R. 94. §. 2. bek.;-e értelmében tehát e fizetés a befejezés után nyitott csődben meg nem támadható (IV. 788.); a hivatkozott Ítéletből az látszik kitűnni, hogy a bíróság döntésénél súllyal bírt az, hogy a bérfizetéshez a vagyonfelügyelő hozzájárult; e körülmény közömbös; az üzletfolytatásához szükséges ily cselekményhez a v. felügyelő hozzájárulása nem szükséges, ellenben tiltakozása releváns. 25. Per és kényszeregyezség viszonya. A k. e. eljárás megindítása előtt folyamatba tett marasztalásra irányuló perben a kir. ítélőtábla marasztaló ítéletét időközben a k. e. eljárás befejezetté nyilváníttatván — a Kúria megváltoztatja és csupán megállapítja a követelés fennállását és összegét. Kimondja, hogy az egyezség minden irányban rendelkezést foglal magában arra az esetre, ha a felperes követelése valóban fennáll. Ehhez képest az egyezség által már rendezett kérdésekben újból dönteni nem szükséges, mert ezekben a kérsekben egyfelől az egyezség joghatálya miatt általában, másfelől pedig az egyezségben érdekelt hitelezőkkel szemben tartozó egyenlő elbánás elvénél fogva amugysem lehetne az egyességtől eltérni. Perbeli döntés alá tehát csak az tartozhatik, ami az egyességben — mint egyenlőre vitás kérdés — még eldöntve nincsen,