Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kényszeregyezség — 207 korlása végett előterjesztett végrehajtási kérelmét, aki a jogerős bírói jóváhagyással ellátott egyezség és táblás kimutatás alapján kérte a végrehajtási jog feljegyzését az egyezség előtt már bekebelezett «s nem törölt jelzálogjoga rangsorában (III. 88.; a határozathoz sok szó férhet; a joglemondásnak kifejezettnek kell lenni.). A Pp. 51. §-a alapján fellebbezett elsőbírói ítélet folytán -elrendelt biztosítási végrehajtás szempontjából közömbös, hogy az egyezségben vállalt hányad kifizetésére 8 havi határidő lett kikötve, azonban a perbíró is tartozik a 6340/1927. M. E. sz. rend. 7. §-a alapján az adós által bemutatott egyezséget figyelembe venni s igy a bizt. végrehajtás csak a quota erejéig! rendelhető el (III. 554). A végrehajtás tekintetében az 1910/1920. M. E. sz. rend. 21. '§-ában tett kivétel csak a fizetésre — az ott megállapított: határig — vonatkozik, ellenben nem áll a végkielégítésre. Utóbbi erejéig a k. e. folyamatban léte alatt végrehajtás nem rendelhető el. Ha ilyen az elrendelő bíróság által tévesen elrendeltetett, a tkvi hatóság jogosult vizsgálni, hogy az elrendelésnek van-e helye? (II. 1325.). A visszvégrehajtás veszélyeztetése címén letétbe helyezett összeg kiutalását a jogszerűen pernyertes fél a k. e. R. 22. §-a ellenére kérheti, mert — noha a letét a k. e. eljárás megindításától visszafelé számított két hónapon belül történt, azonban a pernyertes felperes a letéti összegre nem külön kielégítési jogot szerzett ,hanem olyannak tekintendő, mint akinek a letett összeget kifizették (II. 267.). A szolgálati viszonyból eredő követelésre vonatkozólag (R. 21. §.) végrehajtásnak nemcsak ipari munkaadóval, hanem kereskedővel szemben is helye van (III. 1300.). A k. e. eljárás alatt elrendelt végrehajtás megtámadására a vagyonfelügyelő jogosult (III. 1300.; IV. 990.). Felfolyamodási joga az eljárás jogerős megszüntetése után is fennáll, míg tiszte alól fel nem mentetett (III. 44.). Avégrehajtás megszüntetése iránti per, mint a végrehajtást szenvedett részére biztosított különleges jognak az érvényesítési módjára vonatkozó rendelkezés szigorúan magyarázandó a Ppé. 39. §. b) p.-ja szerint pedig a bírói egyézségen, amelyhez ,a kényszeregyezségi eljárás során kötött egyesség is kétségkívül tartozik, alapuló végrehajtás esetében a végrehajtási jog megszűntének a kimondását csak olyan a követelésnek fizetés, vagy egyéb módon való elenyésztét maga után vonó ténykörülmény alapján lehet kérni, amelyek az egyezség megkötése után történtek. Lényeges alkateleme tehát az, hogy maga a ténykörülmény és nem az arról szerzett tudomásvétel történt légyen az