Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kény szeri 'gyezs ég 201 esetleg létrejöhető egyezség- elfogadását szolgáló egyedüli követelés (781 P 78 fill. a jelen esetben) az adós vagyonához és kötelezettségeihez arányítva elenyésző csekély s annak gazdasági tevékenységét nem befolyásolja. A rendelet szellemével ellenkezik az, hogy egy aránylag csekély összegű követeléssel rendelkező hitelező állásfoglalásától függjön az egyezség joghatálya alá eső összes követelések sorsa s másfelől, hogy egy számbavehető hitelező érdekében szükségtelen és felesleges a Rendeletben szabályozott körülményes eljárás (III. 330.). Azt az álláspontot, hogy a rendeletben megállapított többség kialakulásához legalább három szavazásra jogosult hitelező megjelenése, vagy képviseltetése szükséges: osztani nem tudjuk. E számszerű meghatározás önkényes, amelynek alapja a rendeletben nem található. A konkrét esetben valamennyi számbajöhető hitelező szavazata megvolt, tehát felesleges volt többséget keresni; a döntés második indoka hasonlóképen nem jogszerű; azonban annyira igazságos, hogy de lege ferenda figyelembe veendő. A pontos könyvvezetési kötelezettség tekintet nélkül arra, hogy a cég be van-e jegyezve vagy nincs, mindazon cégre fennáll, amelynek forgalma a kisipar körét meghaladja. Azt, hogy az üzlet a kisipar körét meghaladja a törvényszék megállapítja abból, hogy adós fivérén kivül 1 segédet és 3 tanoncot alkalmazott s tartozásainak végösszege 44487 P-t tett ki. Miután az nyert megállapítást, hogy csak pénztárkönyvet és folyószámlakönyvet vezetett, ellenben főkönyvet és árúkönyvet nem s mérleget és leltárt soha nem készített: a törvényszék a 82. §. 2. és 3. p.-a alapján az eljárást megszüntette. (Gyulai Törvényszék 2819/1929., hasonlóan ugyané törvényszék 145/1930.) 19. Kényszeregyezség után csőd. Amennyiben a kényszeregyezségi adós a quótára fizetést nem eszközölt, s ellene utóbb csőd nyittatik, a hitelezők utóbb követelésüket a csődben a kvótára tekintet nélkül eredeti összegükben érvényesíthetik abban az esetben is, ha a k. e.-ben az egyezségnek az adós részéről be nem tartása esetére a követelések feléledése nem is köttetett ki (K. J. 1929. 59. old.). A ke. eljárás befejezetté nyilvánítása után megnyílt csődbe a megtámadási határidőbe a k. e.-i eljárás megindításától annak befejezéséig telt idő nem számítható be (6340/1927. M. E. sz. r. 6. §. R. 88. §.; K. J. 1929. 194. old.) Az eljárás megindítás a alatt a hirdetmény kifüggesztése s nem a kérvény benyújtásának napja értendő (R. ó. §. I. bek.; 8. és 19. §§.).