Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

192 — Eljárás megindítása — és kötötte meg hitelezőivel a kényszeregyezséget, az egyezség a megszűnt közkereseti társaság által kötöttnek nem tekinthető (III. 82.). 2. Eljárás megindítása. Habár a rendelkezésre álló szabad vagyon az egyezség jog­hatálya alá eső követelések 500/0-át nem fedezi, előterjesztés folytán a törvényszék tanácsa elrendelte az eljárás megindítá­sát, mert adós előterjesztése mellett közjegyzőileg hitelesített kezességi nyilatkozatot mutatott be, ami a k. e. rend. 8. 9. p-ja értelmében a biztosítékadás megfelelő módja (Győri Tvszék 412/1929.). A 6. §. 5. bek-ét akként értelmezte a budapesti kir. Tör­vényszék, hogy amikor az 500/0-on aluli ajánlatot elfogadó hite­lezők között jelzálogilag biztosított és egyébbként Í3 érdekelt hite lezők járultak hozzá s az eljárásnak ily ajánlattal való megindí­tását ezek tették lehetővé: az eljárás megindításának nem lett volna helye. 3. Adós rendelkező joga. A k. e. rend. 20. §-ának értelmezéseképen kimondta a Kúria, hogy a kényszeregyezségi adósnak azt a jogügyletét, amellyel a k. e. eljárás során való képviseletre, peres vagy perenkívüli teendőkre ügyvédnek megbízást adott, általában oly ügyletnek, mely az üzletvitellel gazdasággal, kenyérkeresettel velejár, tekinteni nem lehet. Az ebből eredő követelés az utóbb megnyitott csődben csak akkor tömegtartozás, ha ahhoz a vagyon­felügyelő hozzájárult (III. 482.). 4. Külön kielégítésre jogosított hitelező. Habár a hitelező az eljárás megindítását két hónappal meg­előző zálogjoga folytán külön kielégítésre jogosult, ennek a k. e. rend. 21. §. 7. bek-e folytán csak annyi jelentősége van, hogy az egyezségi eljárás ezt a már megszerzett jogot nem érinti, nincs azonban oly rendelkezés, amely szerint ez a már megszerzett jog a "6340/1927. M. E. sz. rend. 2. §pában fog­lalt tilalommal szemben az egyezségi eljárás megindítása után ujabb joggal, a követelés behajtására irányuló joggal bővít­hető lenne. Téves tehát az az álláspont, hogy a kielégítési végre­hajtás a k. e. rend. 21. §. 7. bek. alapján az eljárás megindítása dacára is elrendelhető (Pécsi Tábla P. IV. 1590/1929.). A Kúria ennél tovább megy, mikor kimondja, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom