Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

14 — Üzletátruházás — A szolgálati viszonyban álló alkalmazott az üzleti könyvek felmutatását főnökétől kérheti, ha a szolgálati szerződés szerint nemcsak az általa kötött ügyletek után, hanem a működési körzetében az ő közvetítése nélkül létrejött ügyletek után is van jutalékra igénye (P. H. T. IV. köt. 619. sz.). A kereskedőnek szabályszerűen vezetett könyvei is csak a vele szemben közvetlen adósként kötelezett személy vagy jogutódai ellen alkotnak bizonyítékot. Ellenben nem képeznek bizonyítékot oly harmadik személy ellen, aki külön jogügylettel az adósért kezességet vállalt. Ily harmadik személy ellen a könyvkivonat alapján zálogjog előjegyzésnek nincs helye (C. V. 8237/1926.). 4. Üzletátruházás. 'Üzletátruházás fogalma. Kritériumok. Üzleti helyiség átvétele nem fogalmi kellék. Egész üzleti vagyon átvétele. Felek megállapodása közömbös. Cég átvétele nem okvetlenül üzletátruházás. Árúkészlet átvétele. Árverési vétel. Kizáró megállapodás. Mily terjedelemben száll át a tartozás? Melyek az üzleti tartozások? Örökös felelőssége. Felei-e üzletátvevő végkielégítésért ? Tudakozódási kötelezettség és időpontja. Üzletátruházási szerződés felbontásának hatása átvevő felelősségére. Képviselet átruházása nem üzletátruházás. Szinház átruházása. Külföldi üzletátvevő felelősségére telephely joga alkalmazandó. K. e. és üzletátruházás. Üzletátruházás akkor forog fenn, ha az átruházás* tárgyául szolgáló üzleti értékek a maguk összességében a kereskedelmi üzlet folytatására alkalmasak. Nem lehet szó az 1908: LVII. tc. határozmányai alá eső üzletátruházásról akkor, ha átruházás tárgyául szolgáló üzleti értékek a maguk összességében a kereskedelmi üzlet folytatására nem alkalmasak. Amikor tehát az átvevő az üzleti berendezési tárgyakon kívül semmi más értéket — árukat, követeléseket, vevőkört — nem vesz át, üzletáívételről nem lehet szó, mert üzleti berendezéssel egymagában nem lehet kereskedelmi üzletet folytatni (I. 2075.). Megfontolandó, hogy ott, ahol az üzlet legtekintélyesebb értéke a berendezés, hasonló esetben nem állapítandó-e meg az üzletátruházás. Minden esetben . az vizsgálandó, hogy az átvett értékek minőségüknél és rendel-t tetésüknél fogva mennyiben képezik az üzlet folytatásának lényeges részét. Ha tehát az átvétel tárgya egy ékszerüzlet volt, berendezési tárgyaival együtt, ellenben a jogelőd cége, árukészlete^ vevőközönsége nem, — úgy üzletátruházás nem forog fenn (I. 1217.). Magának az üzleti helyiségnek átvétele nem fogalmi kellék (K. J. 1926. 142. old.). Az 1908: LVII. tc. 3. ^-a értelmében az üzletátruházásj fenn-