Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

184 — Fizetési visszkereset — Ha a váltó kiállításakor az a megállapodás létesült, hogy a hitelező a váltó alapján nyújtandó kölcsönt valamelyik aláíró kezéhez fogja juttatni, ez azonban a kölcsönt egy másik aláírónak fizette ki, aki viszont abból az előbbi aláírónak semmit sem jut­tatott, minthogy ennek a váltókötelezettnek a hitelező a váltó ellenében kikötött ellenértéket nem szolgáltatta, ezzel szemben a váltót nem érvényesítheti (IV. 1027.). A váltótól független alapjogviszonyról csak akkor lehet szó, ha van olyan jogügylet,, amelyből a felek akkor is támaszthat­nak igényt, ha a váltó nem állíttatott volna ki. Ez az eset azon* ban nem forog fenn akkor, ha a fél külön jogügylet nélkül csu­pán szívességből vállalt váltói kötelezettséget. Ennek folytán te­hát, minthogy az 1928: XII. t. c. 4. §. 1. bek. 3. pontja a váltón alapuló pénztartozás átértékelésének csak annyiban enged helyet, amennyiben a váltó kiállításának alapjául szolgáló jogviszonyból eredő követelés átértékelése meg van engedve, a szívességi váltó­beli követelés átértékelésének nincs helye. Helye van ellenben a váltóbeli alapperben felmerült költségek átértékelésének, mint­hogy ez a követelés külön jogcímen alapszik és ezért önállóan is követelhető (IV. 677.). Ebből azonban nem következik az, hogy váltójogi kötelezettség keletkezésének jogi előfeltétele kell, hogy legyen, hogy az valamely érték adásán alapuljon (C. VII. 4977/ 1928. K. J. 244.). A váltókötelezettség teljesítésére három nap­nál hosszabb teljesítési határidő nem szabható, mert e részben iá Pp. 618. §-ában foglalt kötelező rendelkezéssel szemben a 397. §-nak a rendesnél hosszabb teljesítési határidő szabását meg­engedő rendelkezése nem alkalmazható (C. VII. 3814/1926. K. J. 1927. 39.). Az alapügyletbeli szerződésnek a tőzsdei választott bíróság hatáskörét kikötő rendelkezése nem vonatkozik az alapügyletből folyólag kiállított váltók perlésére (C. VII. 5737/1928. K. J. 1928. 282.). 5. Fizetési visszkereset. A váltóbirtokos attól, hogy a váltót a forgatók ellen érvé­nyesítse, nem zárható el abból az okból, hogy a váltó kibocsá­tója és elfogadója csődbe került, hogy ezek a váltó keltének és lejártának idején is csődbe voltak, továbbá, hogy a váltó, ame­lyet a forgató a kelet időpontja tekintetében kitöltetlenül 1926-ban látott el forgatói név-, illetőleg cégaláírásokkal, utóbb 1928 július 4-iki keltezéssel töltetett ki (III. 66.). Váltóvisszkereseti perbeli hatáskör megállapításánál a váltó összegéhez a felperes által kifizetett kamatok, költségek és a válíódíjak is hozzászámítandók (III. 1041. B. T.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom