Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Váltókifogások — 185 6. Közbenjárás . A Vt. 63. §-ának helyes értelmezésével s az állandóan követett bírói gyakorlatnak megfelelőleg a névbecsülő a felhívott szakaszban körülírt jogokat váltói úton, vagyis magából a váltóból eredőleg csak akkor érvényesítheti, ha a névbecsülési fizetés maga is a fizetés hiánya miatti óvás felvételére rendelt határidőben történt, mert a névbecsülési fizetés akkor ajánlható csak fel, ha a váltó már szükséget szenved, amidőn a fizetésre felhívott a váltó kifizetését már megtagadta s ez óvással tanúsítva van. A névbecsülő ezért a fizetésre kötelezett ellen felvett óvás után a rendes óvási időben, vagyis a lejáratot követő második köznap letelte előtt a váltóbirtokos visszkereseti jogának megnyíltáig köteles névbecsülési fizetését felajánlani és teljesíteni, hogy mint önálló hitelező a törvény rendelkezésénél fogva reá szálló jogokat megszerezze. A Vt.-nek fenti intézkedése ugyan kifejezetten csak arra az esetre vonatkozik, ha a váltón, amely szükségbe jutott, vagy annak másolatán névbecsülési elfogadás van; külön intézkedés hiányában azonban nincs ok a Vt. felhívott szakaszának abban a most fennforgó esetben való nem alkalmazására, ha a névbecsülő magán a váltón történt kijelölés nélkül teljesít névbecsülési fizetést (II- 432-). 7. Váltókifogások. Váltói okirat hiánya. — Jó- és rosszhiszeműség. — Az alapügyletből származtatható kifogások. — Beszámítási kifogás. A váltói akarat hiánya, mint a váltójogból merített kifogás, a Vt. 92. §. értelmében minden váltóbirtokossal szemben felhozható, Hiányzik pl. a váltói akarat abban az esetben, ha egy nyugta kiállításának céljából kivett bianco aláírás fölébe a nyugta helyett a váltó szövegét írják (I. 217.), továbbá, ha a váltókötelezett a váltói nyilatkozat megtétele alkalmával a laikus által is felismerhető elmebetegségben szenvedett, még ha abban az időben nem is volt gondnokság alá helyezve. Az ilyen eredetileg érvénytelenül tett váltónyilatkozat még Utólagos elismerés esetén sem alkalmas váltói kötelezettség létesítésére (I. 1263.). Nem állapítható meg a váltót megszerző váltóbirtokosnak rosszhiszeműsége abból, hogy nem tudakozódott a váltó eredete, nevezetesen a váltó alapjául szolgáló jogügylet lényege (IV. 481.), vagy a váltó elfogadója és az ő közvetlen előzője közötti a váltó érvényesítését gátló megállapodásról, mert ilyen tudakozódási kötelezettség őt nem terheli akkor sem, ha nem kölcsönnyújtással és váltóügyletekkel foglalkozó kereskedő (III. 944.). Nem állapítható meg továbbá a váltót leszámítoló forgatmányos