Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kereskedelmi ügyletek közvetítése — 177 ként azonban csaknem azonos tényállás mellett, egy negyedrésze ítéltetett meg (C. I. 5239/1925. H. D. 1927. 24.); a közvetített ügylet teljesedésbe menésének elmaradása esetén (II. 677.); ha a haszonbér nagyságát is tekintetbe véve, aránytalanul magasnak mutatkozik (I. 1649.). A Kúria nem a bérbevett telken építendő bérház értéke után ítélte meg a 2<>/o-os ügynöki jutalékot, hanem a bérleti szerződés átadásáért fizetett lelépési díj után (III. 525.). 2. Kereskedelmi ügyletek közvetítése. Ügynöki jogviszony. — Mikor követelhető az alkuszdíj? — Alkuszdíj követelése mindkét féltől. — Az alkuszdíj az ügylet érdekében tett kiadás. — Az alkuszdíj mérve és mérséklése. Ha valaki valamely árúnak részben saját személyes közreműködésének lekötésével, részben általa alkalmazott és díjazott ügynökök igénybevételével való forgalombahozatalára oly módon vállalkozik, hogy ő a bevétel bizonyos százalékában fog részesedni, nem szolgálati, hanem ügynöki jogviszony jön létre (IV. 616.). Az a jogszabály, hogy a közvetítési díj csak akkor követelhető, ha a célba vett ügylet a közvetítő közbenjárása folytán létrejött, nem kényszerítő jellegű. Az érdekelt felek tehát a szerződési szabadság elvénél fogva eltérően is megállapodhatnak (III. 1001.). Egyébként közvetítői díj csak akkor jár, ha az ügynök által közvetített ügylet valóban létrejött. Ezért a kölcsönügylet közvetítéséért a díj akkor jár, ha a kölcsönösszeg leszámoltatott s aizSt a kölcsönt kérő felveszi (C. VII. 91 52/1927. K. J. 1929. 108.). Ha a megbízó a jogérvényesen létrejött szerződéstől egyoldalúan elállott s ezzel egyúttal egyrészt az ügylet (a szállítás) lebonyolítását, másrészt azt, hogy az alkusz a szerződés létrehozásában való közreműködéséért kikötött jutalékhoz jusson, lehetetlenné tette, a megbízó az alkusznak elmaradt jutalékáért kártérítéssel tartozik (II. 500.). Ha a szerződés létrehozására vonatkozó alkuszi megbízás határozott időre szól s a szerződést a megbízó a határidő lejárta után köti meg, az alkusz díját — az ennek követelhetésére jogosító körülmények fennforgása esetén is — csak abban az esetben követelheti, ha a megbízó a szerződés megkötését szándékosan és az alkusz érdekeinek kijátszása céljából halogatta és tólta ki a határidő lejárta utáni időre (II. 499.). A felek által használt »indirekt ügyleteké-féle kifejezés nem. Dr. Nagy Dezső Bálint és Dr. Huppert Leó : Dönlvénytér Hiteljog 12