Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)
178 — Kereskedelmi ügyletek közvetítése — értelmezhető úgy, hogy ez alatt még oly ügyletek is értendők, amelyekre az ügynök még közvetve sem folyt be, hanem annak az az értelem tulajdonítandó, hogy nemcsak a közvetlenül felvett megrendelések után, hanem oly ügylet után is jár jutalék, amelyet az eladó az ügynök által szerzett féllel az ügynök további közreműködése nélkül kötött (C. IV. 5197/1925. H. T. 1927. 123.). Nyilvános versenytárgyaláson elnyert szállítás után közvetítési díj nem igényelhető, mert az ügyletkötésnek ez a módja kizárja azt, hogy az ügylet az alkusz közvetítői tevékenységének volna a folyománya (C. VII. 4072/1928. K. J. 1928.164.). A felfüggesztő feltétel be nem következte folytán hatályba sem lépett ügyletek után a közbenjárásért az alkuszt díj meg nem illeti (I. 1031., C. VII. 1904/1928. H. T. 1929. 121.). Az, hogy a megbízó az alkusz által hozandó üzletek felülbírálásának jogát magának fenntartotta, azt jelenti, hogy az ügynök által egyébként érvényesen megkötött ügyleteket is egyoldalúan visszzautasíthatja, miért is az ilyen ügyletek után ügynöki díj fizetése nem követelhető (I. 1143.). Ellenben, ha a szerződés tartalmából az következik, hogy az ügyletkötés nem volt a jutalék adására kötelezett fél tetszésére bízva, ez a kereskedőt kötelező hűségnél és jóhiszeműségnél fogva csak esetenként fennálló nyomós okból tagadhatja meg az ügylet megkötését és a jutalék kifizetését. Ilyen pl. az a szerződés, mely szerint a kereskedő egy gazdasági egyesülettel szemben arra kötelezi magát, hogy a hozzáforduló egyesületi tagok gabonájának értékesítését leszámolásra elvállalja, az egyesületnek pedig a megkötendő ügyletek után jutalékot fizet (I. 1265.). Az alkusz közvetítési tevékenységének természetével általában nem ellenkezik az, hogy az alkusz egyszerre mindkét szerződő fél érdekében működjék s ezért a tevékenységéért mindkét féltől kikössön és kapjon díjazást. A megbízó az alkusszal szemben kikötheti ugyan, hogy az alkusz a másik féltől díjazást ne igényeljen, ennek azonban jogi hatálya csupán az, hogy amenynyiben az alkusz ennek dacára a másik féllel szemben ily díjazást mégis kiköt, az előbbi megbízó az alkusszal szemben az emiatt esetleg felmerült kárát érvényesítheti — ellenben ily esetben sincs akadálya annak, hogy a másik féltől is a kikötött díjazást követelhesse, mert ez utóbbi irányában turpis causa fenn nem forog (III. 452.). A közvetítői díj, amelyet a vevő a vételi ügylettel kapcsolatban harmadik személynek (az alkusznak) kifizetett, a vevőnek az ügylet érdekében tett kiadása s így a vevő, aki a közvetítői díj megtérítését az árú átadásával késedelmes eladótól követeli, lényegében az ügylet meghiúsulta miatt kártérítési igényt támaszt. Amennyiben tehát a vétel szabályai szerint kár-