Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Szállítmányozás — 159 bekintet nélkül, hogy a vevő kifizette-e neki a vételárat vagy sem (II. 181.). Vételi bizomány esetén, bár a K. T. 368. §-a szerint köz­vetlen jogok és kötelezettségek csak a bizományos és harmadik személyek között keletkeznek, az árúk tulajdona mégis a meg­bízó és af bizományos között fennforgó benső viszony szempont­jából azoknak a harmadik személy részéről történt átadás után a képviselő útján való tulajdonszerzés általános feltételei szerint közvetlenül legott a megbízóra száll (C. IV. 8245/1926. K. J. 1927. 58.). A bizományos által kötött ügyletből eredő követelések a bizományos és annak hitelezője irányába, még akkor is, ha ezeket a követeléseket a bizományos a megbízóra nem enged­ményezte, a megbízó követeléseinek tekintendők. Ennek alapján a bizományosnak az a hitelezője a ki az eladás lebonyolításánál a vételár kifizetését magára vállalta, a megbízónak ellene ezen a címen érvényesített követelésébe a bizományosai szemben fenn­álló követelését nem számíthatja be (IV. 26.). A bizományos zálogjoga alapján csupán bizományi díjának összegszerű felszámítása mellett tarthatja vissza a bizományi árú­kat, a bizományi díjkövetelés fennállására való egyszerű hivat­kozással azonban azok kiadását meg nem tagadhatja (I. 1143. B. T.). A bizományos a megbízónak kamatot a K. T. 369. §-a értelmében megejtendő elszámolás vagy az ezt pótló elismerés időpontjától tartozik fizetni. Ezt melelőző időről kamat csak akkor járhat, ha az nyert megállapítást^ hogy a bizományos a bizományi árúkat visszaszolgáltatni nem képes, vagy hogy azok vételárát már egy korábbi időpontban behajtotta (IV. 201.). NEGYEDIK CIM. Szállítmányozás. A szállítmányozónak a K. T. 385. §-ában megszabott kár­térítési felelőssége csakis az árúk átvételénél és megőrzésénél, a fuvarozók és közvetett szállítmányozók megválasztásánál s álta­lában az elvállalt szállítmányozás eszközlésénél felmerűő károk tekintetében áll fenn. Azért a kárért tehát, amely az árúban már annak átvétele előtt meg volt, a szállítmányozó felelősségre nem vonható. Ha azonban a szállítmányozónak az átvétel alkalmával az árú kellő megvizsgálása (pl. a láda kulcsainak átadása folytán) módjában állott, a kötelező rendes kereskedői gondosság alapján az árút az átvételkor megvizsgálni tartozik. Ha tehát a szállít­mányozó az árút kifogás nélkül átveszi, amennyiben a göngyölet

Next

/
Oldalképek
Tartalom