Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Bizomáriy Ha a vételi ügyiéi felei abban állapodtak meg, hogy a szer­ződés a vevőre a hó 18-án, az eladóra azonban csak ugyanazon hó 24-én válik kötelezővé, ez annyit jelent, hogy az eladó 24-ig az ügylettől visszaléphet, amely visszalépést tartozik a határnapig a vevővel közölni, ellenkező esetben a visszalépési jogát elvesz­ítette (C. IV. 5712/1927. H. T. 1928. 138.). HARMADIK CIM. Bizomány. A bizományi ügylet csak akkor kereskedelmi ügylet, ha azt kereskedő a kereskedelmi üzlet körében köti, vagy pedig ipar­szerüleg folytattatik (IV. 144.). Bizományi viszony a felek között a K. T. 368. §-a szerint akkor létesül, ha a megbízás szerint a megbízott a kereskedelmi ügyletet a saját nevében, de a megbízó részére köti. Ennek a viszonynak tartalmával ellenkező rendelkezéseket foglal magában az a szerződés, mely szerint a megbízott a megbízó által rendel­kezésére bocsátott és más célra nem fordítható pénzen és a meg­bízó által közölt tájékoztató árak alapul vételével egész üzleti tevékenységének igénybevételével, a megbízó bizalmi emberének segédlete mellett a megbízó részére gabonabevásárlásokra vállal, •kőzik, amelyekről a megbízónak napi jelentéseket tartozik adni. Az ilyen szerződés nem bizományi, hanem megb'izási viszonyt létesít. Egymagábanvéve abból, hogy a szerződés a megbízott részére »bizományi díj«-at kötelez, az ügylet bizományi minősé­gére — figyelemmel arra is, hogy a szerződés értelmezésének nem annyira a használt kifejezések betűszerinti értelme, mint inkább a szerződő felek akarata az irányadó — minden kétséget kizáró következtetés nem vonható (III. 869.). A bizományi ügylet jogi ismérvének (ügyletkötés saját nevé­ben más részére) fennforgása esetén a bizományi jelleg meg­állapítandó arra való tekintet nélkül, hogy a bizományi árúk fix . áron való vétele kiköttetett és nem érinti ezt a jelleget az sem, hogy a bizományos tartozott-e vagy sem a limitár és a bevásár­lási ár közötti külömbözetröl elszámolni (C. VII. 2153/1927. K. J. 1928. 54.). A bizományos a megbízó érdekeit még akkor is követni tartozik, ha azok saját érdekeivel ellenkeznek. Ezért önszerzödő joga alapján nem a felperes által eredetileg meghatározott ala­csonyabb, hanem csupán az utóbb a felperes által megállapított magasabb egységárak mellett vehette át az árút saját számlájára (I. 121.). Ha a bizományos az eladott árúk vételáráért delcrederct vállalt, a megbízóval szemben egyenes adósként felel, arra való

Next

/
Oldalképek
Tartalom