Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kereskedelmi cégek — II Sámuel felperes icéggel szemben az alperes cégében a Weiss Samu nevet nem használhatja (H. T. 1930. 83. old.). A jogosulatlan toldatnak a cégből való kihagyása akár cégbitorlási keresettel, akár perenkívüli úton szorgalmazható (C. IV* 3752/1924.). ! Cégbitorlás címén a sértett felléphet mniden oly kereskedővel szemben, ki cége szövegében jogosulatlanul használja az ő nevét;; s ha felperes az ő nevét tartalmazó cégét már céghasználattal másokra átruházta, — ez nem egyértelmű a saját nevéhez való joga érvényesítéséről mindenkivel szemben valólemondással, hanem csak annyiban korlátozza a K. T. 24. §-án alapuló kereseti jogát, hogy ily alapon nem léphet fel jogszerűen az ellen, ki tőle nyert jogot a nevet tartalmazó cégszöveg hasi-| nálatára. Ha tehát a felperes nevét is tartalmazott cég megszűnt és töröltetett, a folyamatosságnak ekkép megszakításával szükségkép megszűnt az alperesnek a bejegyezve volt cégszöveg továbbhasználatához való joga annak ellenére is, hogy a társasági szerződés az üzletet továbbfolytató társat a cégnek ugyanazon néven való folytatására feljogosította, de az üzletet folytató alperes a közös cég törlése alkalmával — noha a megszüntetés iránt intézkedő szerződés ezt nem tilalmazta — a közös cégnek folytatólagos bejegyzését kérte volna (III. 682.). Ennek a felfogásnak síkjában fekszik az a határozat, amely kimondja, hogy a K. T. 24. l§-a nemcsak a már létező és ja kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetett céget részesíti oltalomban a jogosulatlan céghasználat ellen, hanem a névhez való jogot is; a jogosulatlan névhasználat tehát nem kereskedővel szemben is fennforoghat (K. J. 1926. 91. old. és K. J. 1929. 104. old.). Fennforoghat be nem jegyzelf kereskedővel szemben is; így ha a férjes nő cégszövegében toldatként atyja teljes nevét használja, kinek a szomszédban ugyanolyan régebbi üzlete áll fenn, habár cége nincs is bejegyezve (C. IV. 3752/1924.,). A jogellenes névhasználat miatt keresettel csak akkor lehet fellépni, ha a jogellenes névhasználat szándékosnak mutatkozik, vagy ismétlésétől lehet tartani. Egyszeri téves használat esetén ez nem forog fenn (H. T. 1929. 81. old.). A cégbiztos hatásköre csupán a közzététel megtagadása kapcsán teendő jogorvoslatra terjed ki. Túllépte hatáskörét tehát, mikor a bíróság figyelmét az alapszabályok egyes intézkedéseinek modósítására felhívta (III. 1026.). A cégbiztosnak az 1883 május 31-én kiadott kereskedelemügyi és igazságügyi miniszteri rendeletben meghatározott hatáskörön túlterjedő indítványozás! joga nincsen (III. 1027.). Nem ellenkezik ezzel az az álláspont, amely szerint: nincs akadálya annak ,hogy a cégbiztos a már bejegyzett cégekre vonatkozólag utóbb észlelt tön^n^ejjenességet az illetékes cég-