Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

12 — Kereskedelmi cégek — bíróság tudomására hozza. Az elutasító vagy mellőző határozat ellen azonban, a 68.300/1914. L M. sz. rend. 24. §. ut. bek. esetén kívül, jogorvoslati joga nincsen (IV. 23.). A pengő-mérleg rendelet alapján (7000/1925. P. M.), ha a részvénytársaság alaptőkéjét a törvényes határidőben nem egészíti ' ki, de működését sem szüntette be, cége még nem törölhető a cégjegyzékből. A rend. 15. §-a alapján a bíróság ilyenkor hivatalból felszámolását tartozik elrendelni; annyival is inkább — állapítja meg a debreceni Tábla (III. 1087.) —, mert a cégtörlés fenntartása esetében a társaság a K. T. 160. §-a értelmében jogképességét elvesztené s így függő ügyei lebonyolítása tekintetében olyan helyzetbe kerülne, amely úgy a társaságnak, mint hitelezőinek méltánytalan és másképen helyre nem hozható károkat okozna. A cégbíróság perenkívüli eljárását a 68.300/1914. I. M. rend. szabályozza. Az eljárás perenkívüli természete nem akadályozza a cégbíróságot abban, hogy mindazokat a tényeket, melyek a rt. közgyűlésének törvényes és alapszabályszerű voltát érintik, vizsgálat és megállapítás tárgyává tegye — és pedig annál ke-vésbé, mert ebben a kérdésben hivatalból jár el s ebben a hatáskörben a társaságtól oly jelentések, jegyzőkönyvek és egyéb ok. iratok beterjesztését követelheti, melyekből a tényállás egyébb alakszerű bizonyítás lefolytatása nélkül is megállapítható (III, 1088.). A kereskedelmi nem peres eljárásban az officiosítás elvének alkalmazása a 68.300/1914. I. M. sz. rend. 19. §.-J>an kifejezetten ki van mondva. A cégbíróság perenkívüli hatásköre nem terjed ki arra, hogy a kézizáloggal terhelt ingók eladására a felszámolót felhatalmazza :(Pk. IV. 1971/1925.). Felfolyamodás esetén a felsőbíróság nincs kötve a panaszlott -cég felfolyamodásához s az ügyet egész terjedelmében felülvizsgálhatja (K. J. 1930. 24. old.). Ha a perenkívüli cégügyben hozott másodbírósági végzés úgy a kérelmező meghatalmazott ügyvédjének, mint magának a kérelmezőnek kézbesíttetett, a felfolyamodási határidő az ügyvéd részére korábban történt kézbesítéstől számítandó (Pk. IV. 6309/ 1921.). Az officiosítás elvének konkrét alkalmazását látjuk a budapesti kir. ítélőtábla határozatában, mikor a kir. Magyar Egyetemi Nyomda részvénytársaság gyanánt való bejegyzését megtagadja (I. 846.). Megállapítja ugyanis, hogy a történeti kútfők tanúsága szerint a nyomda az egyház költségén felállított érseki és prímási nyomdának egyetemes célokra ajándékozásából keletkezett. A részvénytársaság bejegyzése azt a jogi helyzetet idézné elő, hogy a közcélú alapítvány vagyonállaga, az üzleti célokra alakult kereskedelmi társaság tulajdonába menne át. Vizsgálja