Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)
130 — Megtartási jog — lésére kötelezzük és indokolatlan volna őt ugyanazzal a joghátránnyal sújtani, amely a teljesen jogosulatlan eladás tényéhez fűződik, t. i. az előbbi állapot helyreállítását követelni. Szabálytalan eladás esetén súlytalan az a kérdés, hogy az áru egy későbbi értékesítési időpontban mennyiért lett volna értékesíthető (I. 548.). A bankár csak jogosullt, de nem egyúttal köteles is ügyfele papírjait eladni, mihelyt annak számlája fedezetlenné válik (C. IV. 8732/1928. K. J. 1929. 281.). A zálogjog nemcsak a szerződésből eredő, szorosan vett követelésre, hanem a szerződéstől elállás folytán előállott kártérítési követelésre is kiterjed (III. 449.). A zálogadós a tartozását csak úgy köteles lefizetni, ha a zálog neki egyszersmind visszaadatik (II. 638.). Ebből következik, hogy a lejárathoz nem kötött követelés biztosítására szolgáló zálogot a hitelezőnek akként kell birtokában tartania, hogy azt az adósnak fizetése ellenében bármikor visszaadhassa (III. 450.). A zálogos hitelező a zálogtárgy birtokosának beleegyezése nélkül elzálogosított dolgot ennek visszaadni tartozik és pedig jóhiszeműsége esetén a hitelezett összeg megtérítése ellenében, rosszhiszeműsége esetén pedig kártalanítás nélkül (C. VII. 3760' 1927. K. J. 1928. 93.). Az adós tartozásából csakis az árverésen a zálogtárgy eladásából befolyt vételári összeg számítható le. Ezért közömbös az, hogy a hitelező az árverési vevőtől megszerzett zálogtárgyat milyen vételárért adta tovább el (C. VII. 1150/1928. H. T. 1929. 65.). A zálogtárgy növedéke a zálogadós tulajdonává válik, miért is a részvények zálogbantartásának ideje alatt kibocsátott új részvényeket a záloghitelező hasznos kiadásainak megtérítése ellenében a zálogadósnak kiadni tartozik, még ha azokat a saját pénzéből fizette is ki (II. 1193. D. T.). 10. Megtartási jog. A hitelező adósának csak ama tárgyaira gyakorolhat megtartási jogot, amelyek az adós akaratával kerültek a hitelező tényleges birtokába, vagy rendelkezése alá. Miért is, ha a megbízott a felfüggesztő feltétel be nem következése esetén utasítás ellenesen adott ki a hitelezőnek értékpapírokat, ezekre megtartási jog nem gyakorolható (I. 2078.). Megtartási jog oly értékpapíron gyakorolható, mely az adósnak harmadik személy ellen fennálló követelésére vonatkozik, amiből következik, hogy ha a közös adósság fedezetére adott s közösen aláírt váltót az egyik adóstárs visszaváltja, erre a
