Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

124 — Folyószámla, elszámolás — vagy más törvény eltérő rendelkezése alá nem eső pénztartozások után a lejáratig terjedő időre a felek kikötése alapján évi 8°fa-nál magasabb kamatot nem állapíthat meg (II. 512. P. H. T. 762.). 6. Folyószámla, elszámolás. Folyószámlaviszony esetén a számadás lezárása egyéb megállapodás hiányában az üzleti év végével történik s a tartozás a lezárás napján válik esedékessé (I. 76.). Akik egymással elszámolási kötelezettségben állanak, kötelesek oly helyzetet teremteni, hogy a számadás átvizsgálására jogosult fél a számadás helyességét az esetleg szükséges mellékletek kapcsán megállapíthassa (III. 191.). Önálló és aj kötelezettségi alapot megalkotó elszámolás csak akkor létesül, ha az annak tárgyául szolgáló tételek s az ezek összevetése után mutatkozó különbözet elfogadása kérdésében a felek részéről egyértelmű nyilatkozat történik (III. 997.). Elfogadásnak tekintendő az, ha a fél a rendszeresen, időről-időre megküldött folyószámlakivoriatokra nem válaszolt. Ezzel a számla helyességét elismerte s ez ellen — csalás vagy tévedés esetétől eltekintve — általában véve, az alapul szolgált jogviszonyból merített kifogásokat nem érvényesíthet, hanem amennyiben magánjogi előfeltételei fenforognak, csakis magát az önálló új kötelmet létesítő elismerő szerződést támadhatja meg (II. 324.).* Ezzel némileg ellentétes: az a körülmény, hogy az adós a hitelező által küldött kamatelszámolásra nem válaszolt, hanem csupán az ügyvédi felszólító levélre közölte, hogy a végleges elszámolást illetően pontos kimutatást fog küldeni, nyilvánvalóvá teszi, hogy az adós a számozkodást mindenre kiterjedően, tehát a kamat mérve tekintetében is nyitva kívánta tartani (I. 1140.). Ha a számozkodás óta hosszabb idő (két év) telt el, az időmúlásra tekintettel a felek olybá tekintendők, mint akik az esetleges követelésük érvényesítéséről lemondottak, még ha ez a számozkodás nem is volna végelszámolásnak tekintendő (III. 899.). Puszta összeszámolás, még ha az eredményről váltót is ad az adós, nem létesít novációt (C. IV. 7118/1928. K. J. 1929. 214.). A számadás és pedig ennek akár egyes tételei elfogadására vonatkozó jognyilatkozat megtámadható, ha a fél a számadatok vitatott helytelenségét fel nem ismerte, vagy kellő gondosság mellett fel nem ismerhette és igy jognyilatkozatainak megtételekor vétlen tévedésben volt (IV. 231.). Az egyenleg csupán a folyószámla lezárásával válik esedé* L. a »Tévedés-, megtévesztés-, kényszer«-nél is