Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

122 — Kamat — a korona értékének állandósulása az állandósulás idején alkotott IQ2 5:XXXVII. tc-kel hatályában egyébként is fentartott 1923: XXXIX. tc. alkalmazhatóságát nem zárja ki, mert a törvényhozási intézkedés indoka a hitelezésnek a gazdasági viszonyok egyébként! bizonytalansága folytán előállott és a pénzérték csökkenésétől független nagyobb kockázata is volt (I. 1808, II. 43i-)Nem készpénzbeli, hanem más helyettesíthető ingó dolog szolgáltatásában álló tartozásnál csak ily értelmű külön kikötés vagy az illető jogviszonyra vonatkozó törvényes rendelkezés alapján követelhető a késedelem idejére törvényes kamat (IV. 24.). Nem tesznek ez alól kivételt a K. T. 282. és 283. §§-aiban foglalt rendelkezések sem, mert ezek helyes értelmezése nem jelenti azt, hogy kereskedelmi ügyletekből származó bá;mely követelés után követelhető a lejárattól, illetve megintés.ől kamat, hanem ezek a rendelkezések csupán abban az irányban intézkednek, hogy a kamatigény mely időponttól illeti a hitelezőt (II. 675.). A Kúria az önállóan peresített kárkamat után 5% késedelmi kamatot ítélt meg (I. 1099.). Egyébként a magasabb kárkamat ítéltetett meg, mert az eladó a kezén maradt vételárelőleget — bár szállítási kötelezettségének csak részben és hiányosan tett eleget — a vevőnek nem fizette vissza, sőt a perben alaptalan védekezést terjesztett ellő (II. 1735.); mert az a körülmény, hogy az adós bankigazgató, illetve bank- és tőzsdebizományos, arra enged következtetni, hogy a késedelem ideje alatt a pénztartozás összegével nyerészkedhetett (I. 645, II. 1535.); mert az adós az I923:XXXIX. tc. 2. §-a 2. bekezdésében foglalt körülményeket nem igazolta (II. 431.). Mérsékelt kárkamat ítéltetett meg, mert nyilvánvaló, hogy a késedelem" alatt a tartozás összegével az adós nem nyerészkedhetett, figyelembevéve, hogy kötelezettsége kezességen alapult (II. 1378.), illetve, hogy foglalkozására nézve kisbirtokos és nincs kitüntetve, hogy kereskedelmi ügyletekkel foglalkozott (IV. 7592/1928.), végül, hogy a követelés lejárta idején és ezt követő időben az adós gazdasága válságba jutott (II. 1409.); mert az ügylet a pénzstabilizáció után jött létre, viszont a főkövetelés jogcím nélkül visszatartott vételár lévén, indokolt a törvényes késedelmi kamat mértékéig való leszállás mellőzése (II. 249-)A törvényes (5%) kamat mértékében ítéltetett meg a késedelmi kamat, mert az esedékesség óta a magyar korona nemzetközi árfolya-