Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)
— Kamat — 119 ha a szerződés kölcsönös elállás, vagy a felektől független ok miatt szűnik meg (II. 1234. B. T.). 5. Kamat. a) Ügyleti kamat. Kamatkorlátozás enyhítése kereskedelmi ügyleteknél. — Kamat búzakölcsöntartozás után. — Kosztkamat. — Kamat visszakövetelése és beszámítása a tőkébe. — Kamatelévülés. Kereskedelmi ügyletekre nem nyer alkalmazást az 1868: XXXI. tc. 1. §-ának az az intézkedése, amely szerint a kamatláb csak írásbeli kikötés mellett nem esik korlátozás alá (I. 2046.). Heti kamatot csak kifejezett megállapodás alapján lehet felszámítani (I. 838.)Nem esnek a kamatkorlátozó rendelkezések alá a bejegyzett liereskedők kölcsönös kereskedelmi ügyleteiből eredő követe? lések (C. 8564/1927.). Mindkét fémek bejegyzett kereskedőnek kell lennie (II. 1091. B. T. II. 811.). A törvényesnél magasabb kamat kikötésének kötelező voltát aszerint kell elbírálni, hogy a bejegyzés a hitelnyerés (kamatkikötés) idején fennállott-e? Az a körülmény, hogy a fél a kereskedést tényleg gyakorolta-e, vagy nem, továbbá, hogy mily okok késztették őt a bejegyzésre, súllyal nem bír (I. 796.). De a kamat mértékének az 1923: XXXIX. tc-ben megszabott kereteken belül kell lennie, azért a Kúria a kikötött évi 200/0 helyett az ezen jogszabály szerint akkor követelhető havi iV2°/o kamatot ítélt meg (I. 837.). A búzakölcsöntartozásokra vonatkozólag is fennáll az 1877: VIII. tc. 4. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a bíró a lejárat előtti időre 8o/0-nál magasabb kamatot általában véve nem ítélhet meg. Ezért a kikötött 180/0 helyett csupán 80/0 ítéltetett meg (II. 1093. B. T., C. 6287/1925. K. J. 1927. 16.). Ha a hitelező és adós között nem egyszerű hitelezési viszony, hanem közös haszonra és veszteségre való társulás keletkezett, a hitelnyújtás kamatterhének meghatározása lényegében az üzleti haszon és veszteség viselésének módját és mértékét szabályozó intézkedés és e tekintetben a felek szerződési szabadsága nincs korlátozva (III. 317 ). A hivatalosan jegyzett kosztkamatok mavimmnót felszámíthatja a kereskedelmi szokás alapján a tőkeszegény, pénzszükségletét a piacon fedező másod-harmadrendű hitelező cég (II. 216.), egyébként a kosztkamatok felszámíthatásának általános indoka az, hogy azok a pénzértékcsökkenés ellenértékéül szolgálnak (II. 570.), de általában kosztkamat címén felszámított
