Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

120 — Kamat — követelés bírói jogsegélyben csak annyiban részesíthető, ameny­nyiben annak összege a korona értékcsökkenésének megfelelő valutáris értékkülönbözet s a törvényes kamatok együttes össze­gét meg nem haladja (C. IV. 4928/1925. K. J. 192.7 37.). Meg­ítéltetett a kosztkamat, mert az alperes a fellebbezési bíróság előtt kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a kölcsönügylet egész tartamára 20/0 heti kamat 'számíttassák (C. VII. 1851/1927. H. D. 1929. 3.). A szokásos heti (2%-os) kamat kikötése esetén a magasabb kárkamat mértékének megítélése, tekintet nélkül a késedelem hiányára, az adósra nem sérelmes (I. 1926.). A Kúria tőzsdei ügyletek lebonyolításából kifolyólag koszt­kamatok után a hitelezőnek az adós által nem kifogásolt érte­sítéseiben felszámított kosztkamatot is megítélt (I. 604.), de az ugyancsak tőzsdei ügyleti összeköttetés lezárása után mutatkozó egyenleg után kosztkamatokat felszámítani nem engedett meg és az egyenlegi összeg valorizálása iránti kérelmet is elutasí­totta, mert az egyenleg kosztkamat maradványaként jelentke­zett s mint ilyen a pénzromlás következményeinek az adósra hárítását már magában foglalta (I. 750.). Egyébként folyó­számlában kamatot más megállapodás hijján csakis a törvényes kamat mértékével lehet számítani (II. 707.). A számlák záradéka: »Zinsberechnung zu Banksátzcn« nem a hiva'alos bankkamat'áb, hanem a mindenkori magánbankhiteleknél szokásos kamatláb kikötésével egyértelmű (C. IV. 8354/1927. K. J. 1928. 163.). Az 1877 :VIII. tc-ben megszabott mértéken felül kikötött és megfizetett kamatok, habár azok sem jogérvényes ítélettel, sem peregyezségileg eleve megállapítva nincsenek, az adósnak a per~ ben tett beszámítási kifogása következtében a kölcsöntőke törlesz­tésére rendszerint be nem számíthatók (P. H. T. 101.). A kamatfelszámítás elleni szóbeli tiltakozás is hatályos (III. 1281.). Pénzkölcsön esetén az adós által különös meghatározás nél­kül fizetett összegek elsősorban a szerződési kamatra és költségre fizetetteknek tekintendők (II. 1096. IV. 25.), miért is, ha az ilyképen kifizetett összegek a törvény által megengedettnél maga­sabb kamatnak felelnek is meg, sem vissza nem követelhetők, sem a tőkébe be nem számíthatók (I. 689, 1095, II. 1095. B. T.,­1096. B. T., III. 1196.), mert az ilyen kamat kikötése nem tiltott vagy érvénytelen ügylet (C. VII. 1671/1926. H. D. 1927. 104.). Ellenben a maximális 8o/0-on felül előre levont kamat SL tőkéből lerovottnak tekintendő (III. 488.), de a 8"/o-nak meg­felelő összeget is csak egy félévre előre lehet levonni (II. 913.). Magában véve az, hogy az adós a levonás ellen nem tiltakozott, nem egyértelmű a fizetéssel (C. VII. 144/1927. H. T. 1928. 190.). Az előbbiekkel ellentétes: ha nincs igazolva, hogy az adós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom