Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Kereskedők általában — 7 Kereskedelmi törvény (1875:XXXV1L t.-c.) ELSŐ RÉSZ Általános határozatok. Ügyletkötő felek azzal, hogy jogviszonyukat megállapodás­sal szabályozzák, nyilvánvalóvá teszik azt a szándékukat, hogy jogviszonyuk elbírálásánál a megállapodást, nem pedig a keres­kedelmi szokást kívántak alapul venni (I. 1139.). Tényleges kereskedelmi szokás csak a kereskedőknek egymásközti ügyle­tére irányadó (C. II. 5584/1921. Kovács M. I. 8.). 1. Kereskedők általában. Földbirtokos, akinek szeszgyára és szeszfinomítója van és aki feldolgozás végett másoktól is vásárol szeszt, kereskedelmi ügyletekkel iparszerűleg foglalkozván, kereskedőnek tekintendő (P. H. T. IV. 613. sz.)­Gyógyszerész kereskedelmi, így különösen a K. T. 258. §. 1. pontja alá eső ügyletekkel iparszerűleg foglalkozván, keres­kedőnek tekintendő (P. H. T. IV. 614. sz.). 2. Kereskedelmi cégek. Egyéni cég és tulajdonosa. Cégvalódiság. Időleges cégtoldat. Cég jogutódlása (K. T. 12. §.) csak bejegyzett cégre vonatkozik. Cég kizárólagosság. Bejegyzés szinlegessége. Cégbitorlás. Cégbiztos hatás­köre. Cégbiztos inditványozási és jogorvoslati joga. Pengőmérleg rend. Cégbíróság hatásköre. Officiositás. Felfolyamodás. A K. T. 10. §-át kiegészíti az a szabály, hogy az egyéni cég tulajdonosa a cégtől különálló jogalanynak nem tekinthető (III. 808.); ehhez képest az egyéni cég és annak tulajdonosa külön-külön nem vonható perbe. A bejegyzett közker. társ. tagja maga is kereskedő (C. IV. 1403/1922.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom