Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

8 — Kereskedelmi cégek — A K. T. 10. §-ának szabálya szerint a felszámolásban levő és ebben az állapotában cégét megváltoztatott rt.-nakl bejegyzett cégszövegével megjelölése törvényszerű. Mégis megsemmisítette a Kúria a közgyűlésen hozott határozatokat, amikor a közgyűlési meghívóban e törvényszerű cégszöveg volt kitüntetve, de a korábbi, a részvényesek által ismert cégszöveg hiányzott s emiatt a részvények egy részének tulajdonosai — a meghívóból érdekeltségüket meg nem állapíthatván — meg nem jelentek (III. 1302). A cégbejegyzés ténye a kereskedői minőség megállapítására elegendő (K. J. 1927. 112. old. a korábbi ellenkező — helyesebb gyakorlatra 1. C. 322/1887; Bpesti T. 4668/1892; C. 813/1896.). A közkereseti társaság tagjainak egyéni cégei mellett a hasonló üzletkörű társas cég bejegyzendő (C. IV. 405/1925.). A cégvalódiság szigorú biztosítása határozott elvként érvényesül a gyakorlatban. »A kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi cégekre vonatkozó rendelkezései szerint a cégvalódiság követelményéből folyólag a cégbe nem vehető fel olyan jelzés, amely a tényleges helyzetnek nem felel meg«. (I. 163.) Ehhez képest nem engedte meg a Kúria »Országos« jelzés felvételét oly szövetkezetnek, amely csekély anyagi erővel és nem nagy taglétszámmal rendelkezik, számottevő gazdasági tevékenységlet nem fejt ki s az alapszabályaiban foglalt sokoldalú célkitűzései ellenére nélkülözi azokat a kellékeket, amelyek vállalkozását országos jelentőségűvé tennék. Pozitiv irányban kimondja ugyané határozat, hogy az »országos« jelzés felvétele csak oly vállalat cégében foglalhat helyet, amely nagy anyagi erejénél és szervezeténél fogva az egész ország gazdasági életére kiható nagyarányú tevékenységet fejt ki (id. h. és I. 480.). Részvénytársaság cégszövegébe valamely személyi, illetve családi név cégtoldatként csak a K. T. 12. §-a esetében vehető fel, még pedig személyi vagy családi nevet tartalmazó szöveggel biró cég üzletének átvételével kapcsolatban (H. T. 1927. 17. old.). Általában az olyan cégszöveg sérti a cégvalódiság elvét, amely alkalmas a megtévesztésre. Tehát az a közkereseti társasági cégszöveg, amely hangzatos, hosszú, a gyakorlatban előreláthatólag meg fog rövidíttetni s a céget részvénytársaságnak fogják tartani: alkalmas a megtévesztésre s nem jegyezhető be (I. 337.). Viszont a cégvalódiság nem követeli, hogy a cégszövegben a vállalat valamennyi üzletága kifejeztessék. A részvénytársaság nem köteles a cégben a fő üzletkörén kívül melléküzletágait is kitüntetni. Ehhez képest a hitel- és árukereskedelmi ügyletekkel foglalkozni kívánó rt. »Általános Bank rt.« cégszöveggel bejegyeztetheti magát (III. 1023.). Az, hogy a toldat használata csak időleges lehet, nem ok a cégbejegyzés megtagadására. Ha netán annak használata később