Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

104 — Szövetkezet — napilapban teendők közzé: nem felel meg a törvénynek (I. H30.)ÍV szöv. alapszabályaiban megjelölendők azok a hírlapok, amelyekben a szövetkezet hirdetményeit közzé teszi (H. T. 1930. 23. old.). Ha az alapszabályok szerint a szövetkezeti részjegyek a szövetkezet főpénztáránál teendők le a közgyűlés előtt s a szövetkezet elfogad egy olyan tartalmú levelet, amely szerint a bank igazolja, hogy a megtartandó közgyűlésre 700 részjegy nála van s azokat az egyenkint megjelölt tulajdonosok nevére »leteszi« (valósággal nem tette le, hanem továbbra is őrizetében tartotta), úgy a rész jegy tulajdonosok igazoltaknak tekintendők, mert a helyzet azonos azzal, mintha a szöv. a főpénztáránál letétbe helyezett részjegyeket megőrzés végett a banknál maga tette volna le (II. 446.). Szövetkezeti társasháznál az alapszabályokban kitüntetendő a ház minden egyes lakásának a közgyűlés által elfogadott értéke s a reávonatkozó törzsüzletrészek száma, nehogy a szövetkezeti tagok a törvény szellemével ellentétben — kötelezettségeiket illetőleg bizonytalanságban maradjanak (I. 303.). A szövetkezet közgyűlése jogosult az igazgatóság feladatkörébe tartozó rendelkezésekre is, miként általában is megszabhatja közegei feladatkörébe irányuló elveket (I. 282.). A K. T. seholsem állít fel rendelkezést a tekintetben, hogy az évi rendes közgyűlés az üzleti év melyik hónapjában tartassék meg és igy nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy az évi rendes közgyűlés az üzleti év utolsó hónapjában tartassék meg (H. T. 1927. 120. old.). A szövetkezet közgyűlési határozata a K. T. 174. §. 1. bek. bek. alapján időhatárhoz nem köíöLten megtámadható, ha a jegyzőkönyvben jelenlévők gyanánt olyanok vannak feltüntetve, akik ott jelen nem voltak s a jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy szavazójogukat kik gyakorolták személyesen s kik meghatalmazott útján. Hasonlóképen megtámadható a K. T. 174. §. 1. bek. alapján a közgyűlési határozat, ha nem tünteti fel, hogy valamely határozat egyhangúan vagy szavazattöbbséggel és mily szava attöbbséggel jött létre (K. J. 1928. 16. old.). Az 1898: XXIII. t. c. alá tartozó gazdasági és ipari hitelszövetkezet közgyűlésének határozatát csak az támadhatja meg keresettel, akit a hat. egyéni jogaiban sért (C. IV. 5360/1921.), ellenben más szövetkezetnél ez a keresetnek nem előfeltétele (C. IV. 2656/1923. Kovács M.: II. 70.). A K. T. 174. §. alapján megsemmisítette a Kúria a közgyűlés határozatát, mert a felszámolási zárszámadásban megállapított tiszta vagyonnak át nem értékelt üzletrészeriként egyenlő arányion felosztását rendelte el ahelyett, hogy a különböző névértékű