Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Szövetkezet — 105 régi üzletrészeket — szükség esetében hányadüzletrészek képzésével — egységes névértéküekké alakította volna át (H. D. 1929. 59. old.). A K. T.-nek a szövetkezetekre is alkalmazandó 179. és 182. §-ai értelmében az igazgatóságot a közgyűlés fizetés mellett, avagy anélkül választja és annak hatáskörébe a szövetkezet ügyeinek az intézése tartozik. Ezekből következik, hogy az igazgatóságnak nem áll jogában az, hogy a maga, vagy valamely tagja részére a szövetkezet vagyoni megterhelésével olyan javadalmazást állapíthasson meg, amely az alapszabályokban tüzetes körülhatároltsággal benn nem foglaltatik, vagy a közgyűlés, mint a szövetkezet erre hivatott szerve által külön el nem határozatott. Ezenkívül a mérleg megállapításának és a nyereség felosztásának a közgyűlés hatáskörébe utaltságából (K. T. 240. és 179. §-ai) is folyik, hogy az igazgatóság vagy egyes tagjai díjazásának a mérleg és a felosztandó nyereség mikénti alakulására befolyással bíró megállapítása a közgyűlés elhatározása köréből el nem vonható (II. 846.). A szöv. ig. tagja a szöv-t ért azért a kárért, amely a követelés behajthatatlanságából eredt, vétkes cselekmény vagy mulasztás esetén kívül, felelőssé nem tehető (C. IV. 691/1914.). A személyes felelősséggel tartozó igazgatósági tagoknak az igazgatóság testületében a határozat hozatalánál személyesen kell közreműködniök. Érvénytelen tehát az oly alapszabályi intézkedés, hogy a távollévő ig. tagot egy másik ig. teljes szavazati joggal helyettesítheti (III. 1039.). Az O. K. H. a kötelékébe tartozó szövetkezet felszámolását ennek meghallgatása nélkül is elrendelheti s a felszámolás bejegyzését kérheti, ha megállapítja, hogy a szöv. vagyonának feltt elvesztette (P. H. T. 637.). Ha az alapszabályok értelmében a felszámolás kimondásához kétharmad többség szükséges, e többségnek akkor is meg kell lenni, ha az alaptőke elvesztése (K. T. 187. §.) szolgál okul a felszámolás elhatározására, mert az alapszabályok az okra tekintet nélkül kívánják meg a felszámolás elhatározására a minősített szótöbbséget (III. 1248.). A 254. §. 2. bek. nem vonatkozik a 237. §-ban szabályozott arra az esetre, amikor a kivált tag a kiválás évéről szóló üzleN részét követeli. Ennek a kifizetését, amennyiben a kilépés időpontja az alapszabályokban meg nem állapíttatott a 235. és 237. §. szerint az üzleti év befejeztétől számított egy év elteltétől követelheti (P. H. T. 343-)• A szövetkezet szenvedett veszteségeinek utánfizetését tagjaitól csak akkor követelheti ha alapszabályai a szövetkezeti tagnak a szövetkezet veszteségében való részesedésre vonatkozó utánfizetést kötelezettségét megállapítják (IV. 1090.).