Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Szövetkezet — 103 lezője az egyszeri üzletrészt meghaladó igényt, mint a szövetkezetnek a tag elleni követelést, csőd esetén kivül nem érvényesítheti ,tehát végrehajtásilag joghatályosan le sem foglalhatja (Bp. T. 2212/1912. Kovács M.: 11. iO).). Az igazgatóság az alapszabályok értelmében általa intézendő gabonaraktárüzlet vezetését saját felelősségére, általános és olyan kereskedelmi meghatalmazottra is bízhatja ,aki cégjegyzési jogosultsággal nem bir. E meghatalmazott által a gabonaraktár nevében, a szövetkezet részére kötött eladási ügylet a szövetkezetet kötelezi, annak ellenére, hogy az alapszabályok szerint a cég jegyzéséhez két igazgatósági tag aláírása szükséges (C. IV. 9425/ 1915.). A K. T. 237. §.-ának ama szabálya, hogy a kiváló tag üzletrésze csak a K. T. 254. §.-ban meghatározott egy év leteltével fizethető ki, absolut jellegű, amelytől a szövetkezet és tagjai között létrejött megegyezéssel eltérni nem lehet (K. J. 1929. 241. old.). Az alapszabály nem mondhatja ki, hogy a tag .csak a belépéstől számított harmadik üzletév befejeztével léphet ki, miután a kilépés a 235. §. szerint bármely üzletévben törtém hetik (C. IV. 356/1923.). Az i898:XXIIL t. c. alapján alakult szöv. tagjai a szöv.-ből négy heti felmondás mellett az általuk jegyzett üzletrészek teljes befizetése előtt is kiléphetnek és ebben az esetben csak a kilépés időpontjáig lejárt részletek befizetésére kötelezhetők (P. H. T. 342.). A K. T. 240. §-a szerint a K. T. 176.—181. §§-ainak a részvénytársaságok közgyűléseire vonatkozó határozatai a szövetkezetre is alkalmazást nyernek, már pedig e szakaszok szerint a közgyűlés autonóm jogkörébe tartozik a szövetkezet tagjai szavazati joga terjedelmének az alapszabályok keretébe való megállapítása és ugyancsak ebbe az autonóm jogkörbe tartozik a nyereség felosztása is; olyan törvényes rendelkezés pedig nincs, amely a K. T. alapján alakult szövetkezetekre nézve akár a szavazati jogot valamely korlátnak vetné alá, akár pedig előírná, hogy az osztalék mérve százalékszerűen eleve megállapíttassck (II. 847.). Mielőtt a cég kihirdetése a Központi Értesítőben meg nem történt, az ig. tagok az eszerint még nem létező szöv. (H. T. 228.) közgyűlését még akkor sem voltak kötelesek összehívni, ha az alapszabályok szerinti első üzletév már az eredeti bejegyzésre vonatkozó hirdetménynek a Központi Értésítőben történt közzététele előtt lejárt (III. 1038.). A K. T. 225. §. 13. p.-ja alapján kifejlődött gyakorlat szerint az alapszabályokban a társasági hirdetmények közzétételére rendelt napilapnak minden két é ,ret kizáróan a megkülönböztetésre alkalmas módon kell megjelölve lennie, tehát az oly alapszabályi rendelkezés, hogy a hirdetmények az Sz.-én megjelenő bármely