Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Szövetkezet — 101 tozkodjanak (I. 1433.). Ha ellenben a szövetkezet alapszabályai szerint tagjai csak a sportot hivatásszerűen űzők lehetnek, úgy a szövetkezeti cél megfelelne a K. T. 223. §-ának, mert ez esetben a szövetkezeti tagok élethivatásszerűen űzött tevékenységüket a szövetkezet segítségével azon keresztül fejtenék ki (u. o.). Mindenesetre szükséges, hogy a szöv. a tagok gazdasági érdekét szolgálja, és előmozdítsa. Ha tehát a szöv. célja a sport fejlesztése népszerűsítése és a magyar testi kultúra szolgálatába állítása, úgy e cél a K. T. 223. §. keretén kivül esik (H. T. 1927. 119. old.). Hasonlóképen nem tűzhető ki az alapszabályokban a szövetkezet feladatául kulturális intézmények létesítése, alapítványok kezelése stb. A bejegyezni kért szövetkezetet egy öröklakás r. t. és érdektársai alapították, akik több hasonló szövetkezet tagjai. Ebből következőleg a bejegyeztetni kivánt szövetkezetet nem a megvett házban lakásra vagy üzlethelyiségre szoruló személyek hozták létre abból a célból, hogy maguknak az alapszabályok szerint lakást vagy üzlethelyiséget szerezzenek és annak használatát közös üzletkezeléssel folytassák, hanem ez a szövetkezet azzal az ületszerűen követett céllal jött létre, hogy az alakulásban az üzletrészek nagyobb mennyiségével résztvett részvénytársaság az ezzel kapcsolatos érdekeltség a megvett háznak bérben levő lakásés üzlethelyiségeit, mint szövetkezet birtokba vehesse és mások részére, akik csak a jövőben lesznek a szövetkezet tagjaivá, nyereséggel továbbadja. Az ily üzleti vállalkozás, amely a szövetkezeti formát, az alapszabályok szerint tagokként tekintendő lakóknak az alakulásban való közreműködése nélkül az alapító fiktív szerepével ezeknek üzleti előnyére használja ki, nyilvánvalóan ellenkezik a szövetkezetnek a kereskedelmi törvényben meghatározott fogalmával, amelynek helyesen felfogott érteimében a szövetkezet törvényes rendeltetésének megfelelően akkor létesül, ha a szövetkezetet az abban valóságosan résztvevő tagok maguk alakítják meg egyenesen ama gazdasági cél érdekében, amelyet közös üzletkezeléssel a maguk számára elérni óhajtanak (I. 1896.). Az igazgatóság által benyújtandó azt a beadványt, mely szerint az alakuló közgyűlés az alapszabályokat megállapította és az igazgatóságot és felügyelőbizottságot megválasztotta, nem pótolja a törvényszéknél felvett jegyzőkönyv (H. T. 1930. 23. old.). Nem törvényellenes oly alapszabályi intézkedés, hogy a tagok szükségleteiket a szövetkezetnél készletben tartott árúkból tartoznak fedezni és hogy e rendelkezés megszegése esetén a tag vagyoni igényei épségben tartása mellett a szöv.-bői kizárható (P. H. T. 341.). Az 1920: XXX. t.-c. életbeléptetése óta nem alakulhatnak pusztán a K. T. 223—257. §§.-ai alapján álló az id. törv.-ben