Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

100 — Szövetkezet — nek nem tartja: törlendő a bejegyzett feloszlás, mert olyan határozat, amelyről utóbb kiderült, hogy a rendeletalkotó akaratával ellentétben áll, pusztán formai okokból — különös tekintettel arra, hogy magának a társaságnak létéről van szó — fenn nem tartható (III. 1035.). A 7000/1925. P. M. sz. rend.-et kiegészítő 3200/1926. P. M. sz. rend. 2. §.-a értelmében a 7000/1925. P. M. sz. rend.-ben megszabott határidőben már felszámolás alatt állott vállalatra a 7000/1925. P. M. sz. rend. nem nyer alkalmazást. Ha az ily vállalat a felszámolási eljárás befejezése után üzletét folytatná, a 7000/1925. sz. rend. azzal az eltéréssel nyer alkalmazást, hogy a megnyitó leltárt és mérleget annak a napnak a vagyonállagáról kell készíteni, amely napon a folyamatban volt felszámolási eljárás befejezést nyert (III. 1036.). Ha a r. t. a R.-ben előírt rendelkezéseknek nem tett eleget, úgy nem a cég törlése, hanem a feloszlás rendelendő el. Amennyiben a társaságnak vagyona, követelései és tartozásai vannak,, a cég törlése előtt a felszámolás lefolytatandó (III. 1087.). 14. Szövetkezet. Fogalma. — Alapszabályok. •— Szöv. az alapítók nyerészkedési céljára. — Gazdasági és ipari szövek az O. K. H-n kívül. — Kik lehetnek tagok? — Belépési nyilatkozat és névjegyzék. — Be nem jegyzett szöv. — lg. tagok felelőssége törlés és uj bejegyzés között. —- Kiváló tag üzletrészének kifizetése. — Kilépés. — Szavazati jog. — Hirdetmények közzététele. — Szöv-i társasház. — Közgyűlés és igazgatóság. — Közgyűlés ideje. — Közgy. hat. megtámadása. —• lg. tag. javadalmazásának megállapítása. — lg. tag. felelőssége. — Felszámolás. — Kiváló tag üzletrészének kifizetése. — Utánfizetési kötelezettség. — Mérlegvalódiság. A K. T. 223. §.-ában meghatározott szövetkezetről csak akkor lehet szó, ha a szövetkezet saját tagjainak elsősorban gazdasági célját szolgálja, mégpedig oly módon, hogy az egyes tagok egészben vagy részben a szövetkezeten keresztül, vagyis annak segítségével fejtik ki élethivatásszerűen űzött gazdasági tevékenységüket ,illetőleg életszükségleteiknek kielégítését. Vagyis kell, hogy a szövetkezet eszköze legyen a tagoknak arra, "hogy anna'k segítségével a termelés, fogyasztás és az életfenntartás egyéb vonatkozásaiban a gazdasági versenyben könnyebben érvényesülhessenek. E fogalommeghatározásnak nem felel meg az a szövetkezet, amelyben valamely sportot hivatásszerűen nem űzők társulnak abból a célból, hogy hivatásos (professzionista) sportolókat szerződtessenek s ezek mérkőzéséből előállott hasznon osz-