Nagy Dezső Bálint - Huppert Leó (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Hiteljog I. (Budapest, 1930)

— Feloszlás — 95 Nincs kizárva, hogy az évi veszteség fedezésére szolgáló tételek már az illető év mérlegébe beállíttassanak, miáltal az egyenleg eltüntettetik (C. IV. 3521/1924.). V. Részvénytársaság feloszlása. Telsz, elrendelése után ujraalakulás. — Feloszlás alapszabályszerü időpont előtt. — Félsz, alatt közgyűlés. —• Egyesülés. —• Egyesülés esetén közgy. hat. alapszabályokba felvétele. — Fusio esetén áttéré más üzletágra. — Közgy. összehívása felszámoló bizottság tagjai által. — R. T. hitelezőinek helyzete felszámolás után. Miután a felszámolás a társaság felosztását jelenti, a r. t. működésének újrakezdése lényegében a r .t. újraalakításának tekintendő, amihez, úgy mint az első alakuláshoz, a részvényesek összességének kifejezetten megnyilatkozó akaratelhatározása szükséges (II. 1036.). A határozatból nem tűnik ki, hogy újra kell-e a r. t-nak alakulnia, vagy pedig az összes részvényesek hozzájárulásával kimondható-e a társaság folytatása? A hitelezői érdekekre tekintettel a nehézkesebb ujraalakulás mellett kell döntenünk. A r. t. feloszlása az alapszabályokban kikötött időpontnál korábban is kimondható (Bp. T. 3407/1917.; Kovács M.: II. 950- • A felszámolók ellen a K. T. 189. §. alapján indítandó pernek nem akadálya, hogy a felszámolás még folyamatban van. A felszámoló r. t. is köteles évi közgyűlést tartani (H. D. 1924. 105. old.). Egyesülés esetében többször merült fel az a kérdés, hogy nem jár-e a beolvasztó társaság hitelezőinek sérelmével, ha az egyesülés az alaptőke felemelése nélkül határoztatott el. A felmerülhető szempontokat összegezi az alábbi ítélet: A beolvasztó részvénytársaság alaptőkeemelése nem elengedhetetlen feltétele a részvénytársaságok egyesülésének. A kereskedelmi törvény ugyanis ily feltételt nem szab és e feltétel az egyesülés fogalmához sem tartozik, mert a részvénytársaságok egyesülésének lényegét nem az alaptőkék névértékének összetétele, hanem a vagyonegyesülés alkotja. Az alaptőkeemelés szüksége a beolvasztó r. t. hitelezőinek érdekével sem indokolható ,mert a hitelezők követelésének biztosítására és kielégítésére nem az alaptőke névértéke, hanem a részvénytársaság meglevő vagyona szolgál, ez a vagyon pedig nem növekedik az egyesüléssel kapcsolatos alaptőkeemelés esőben, mert ilyenkor az alaptőkeemelés nem a részvények fizetése