Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

91 A fenyegetésnek nem kell közvetlennek lenni. Elég, ha a fenyegetés megtörtént és ezt a tettes szándékának megfelelve, a sértett tudomására hozták. (C. 3978/939.) Közömbös, hogy* vájjon a tettes képes volna-e, avagy komolyan szándékozik a fenyegetést tényleg megvalósítani, hanem a bűncselekmény tényálladéka szempontjából elégséges, ha a megtámadottban elő akarja idézni a fenyegetés végrehajtásától való félelmet s ha a fenyegetés a cél elérésére alkalmas (C. 2067 936.. — 3201 936), tehát ennek hatása alatt határozza el esetleg magát a sértett olyasvalaminek a megtételére, amit különben a fenvegetés nélkül nem akart volna megtenni. (C. 3201 936.) A bűnvádi feljelentés kilátásba helyezése fenyegetés. Ez a fenyegetés pedig jogtalan akkor, ha a tettesnek a sértettel szemben egyáltalán nem volt büntető eljárás útján érvényesíthető igénye, nevezetesen, ha az a vagyoni haszon, amit a tettes a fenyegetéssel eléírni akar, nem fedi azt, amit a tettes a büntető eljárás folyamán kártérítés, vagy más címen jogosan követelhetne. (C. 2888/938.) A fenyegetés nem jogtalan, ha a fenyegetett tényleg követett el bűncselekményt. (C. 3005/938.) A fegyelmi feljelentés kilátásba helyezése kétségtelenül fenyegetés és a fegyelmi eljárással rendszeresített együttjáró káros erkölcsi és anyagi következményeknél fogva egyúttal kényszerítő jellegű is, amennyiben alkalmas arra, hogy a fenyegetettben megfélemlítő hatást idézzen elő. (XIII. 26 = C. 1872/938.) A fegyelmi, illetőleg a bűnvádi eljárás kilátásba helyezése a tettes részéről fenyegetés, ha az adott körülményeknél fogva egyáltalában nem hihette, hogy* alaptalan igényét akár fegyelmi, akár bűnvádi eljárás útján érvényesítheti. (C. 3073/938.) A ház rendes kijáratán való távozás meggátlása kényszerűd: minősül, még ha a háznak egy másik kapuja ugvanakkor nyitva is lett volna. (C. 2273/939.) Az a körülmény, hogy* a sértett a tettes által követelt összeget nem azonnal, hanem csak utóbb fizeti meg, a tettes büntetőjogi felelőssége szempontjából közömbös. A döntő e részben csak az, hogy* a sértett a tettes erőszakoskodása folytán, ezzel okozati összefüggésben, fizette meg a tőle követelt összeget. (C. 1217/936.) A kereskedelmi törvény 335. §-a szerint, melynek rendelkezéseit a magánjogi gyakorlat is átvette, a szolgáltatásnak a viszszatartási jog alapján való megtagadása csak azoknál a kölcsönös ügyleteknél jogszerű, ahol a kézen-közön való teljesítés a szabály, vagyis ahol a kölcsönös szolgáltatások teljesítésének mindkét fél részéről egyidejűleg, a szolgáltatások kölcsönös kiese-