Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

92 rélésével kell történnie. Ellenben, ahol a szolgáltatás és ellenszol­gáltatás közt nincs meg a szoros kapcsolat, jelesül, ha a szem­benálló szolgáltatások közül egyiknek akár kölcsönös megállapo­dás, akár az ügylet természete, vagy kereskedelmi szokás szerint előbb kell bekövetkeznie, akkor az előbb teljesítendő szolgálta­tást az egyidejű ellenszolgáltatás hiányára való hivatkozással, nem lehet megtagadni. (C. 1510/938.) Aki tehát a tények alapján alaposan azt következteti, hogy sértett tiltott módon tartja vissza az általa igényelt ingó dolgot és aki annak folytán a dolog kiszolgáltatását bűnvádi feljelentés­sel való fenyegetéssel is sürgeti, zsarolást nem követ el. (C. 3188/938., —BHT. 500.) A végrehajtás és árverés a végrehajtható követelés kiegyen­lítésének határáig terjedő hatósági kényszer, ami nem vonható az egyén kényszerítő cselekvésének a Btk. 350. §-ában meghatá­rozott fogalma alá. Mindaddig, míg a végrehajtató követelése teljesen kifizetve, vagy bírói letétbe helyezve nincsen, a végre­hajtató nem él vissza ezzel a hatósági kényszerrel, ha ajánlatá­nak el nem fogadása esetére ragaszkodik az elrendelt árverés megtartásához; viszont a végrehajtást szenvedett szabad válasz­tására van bízva, hogy elfogadja és teljesíti a végrehajtató aján­latát, avagy az árverés foganatosítását tűri. (C. 3922/938.) A törvény nem kívánja meg a sértett vagyoni helyzetének minden részletre kiterjedő tüzetes ismeretét, hanem elegendő az, ha a tettes a sértett szorult helyzetét egyáltalában ismerte és felhasználta. (C. 4534/938.) 351. §. A Btkv. 351. §-ában megkívánt vagyoni haszonszerzés cél­zatának magából a tettesnek cselekményéből (írásbeli közle­mény) kell kitűnni, a tettes cselekményének közvetlenül kell vagyoni haszonra irányulnia. A zsarolás vagyonjogi természetéből önként következően, a vagyoni haszonra irányuló célzatnak megfelelően, a sértett részén ennek vagyoni sérelem, vagyoni hátrány kell megfeleljen. (XI. 612 = C. 532/937.) A Btk. 351. §-ában meghatározott vétségnek nem tényálla­déki eleme a rágalmazó vagy becsületsértő állításnak a valótlan­sága, viszont valósága is közömbös, mert a Bv. 16. §-ának a bűnösséget kizáró rendelkezése a jelen bűncselekmény miatt folyó eljárásban alkalmazást — a törvénynél fogva — nem nyerhet. A rágalmazó vagy becsületsértő állítás nyomtatvány útján való közzétételével történő fenyegetés — még ha való is az az

Next

/
Oldalképek
Tartalom