Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

92 rélésével kell történnie. Ellenben, ahol a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt nincs meg a szoros kapcsolat, jelesül, ha a szembenálló szolgáltatások közül egyiknek akár kölcsönös megállapodás, akár az ügylet természete, vagy kereskedelmi szokás szerint előbb kell bekövetkeznie, akkor az előbb teljesítendő szolgáltatást az egyidejű ellenszolgáltatás hiányára való hivatkozással, nem lehet megtagadni. (C. 1510/938.) Aki tehát a tények alapján alaposan azt következteti, hogy sértett tiltott módon tartja vissza az általa igényelt ingó dolgot és aki annak folytán a dolog kiszolgáltatását bűnvádi feljelentéssel való fenyegetéssel is sürgeti, zsarolást nem követ el. (C. 3188/938., —BHT. 500.) A végrehajtás és árverés a végrehajtható követelés kiegyenlítésének határáig terjedő hatósági kényszer, ami nem vonható az egyén kényszerítő cselekvésének a Btk. 350. §-ában meghatározott fogalma alá. Mindaddig, míg a végrehajtató követelése teljesen kifizetve, vagy bírói letétbe helyezve nincsen, a végrehajtató nem él vissza ezzel a hatósági kényszerrel, ha ajánlatának el nem fogadása esetére ragaszkodik az elrendelt árverés megtartásához; viszont a végrehajtást szenvedett szabad választására van bízva, hogy elfogadja és teljesíti a végrehajtató ajánlatát, avagy az árverés foganatosítását tűri. (C. 3922/938.) A törvény nem kívánja meg a sértett vagyoni helyzetének minden részletre kiterjedő tüzetes ismeretét, hanem elegendő az, ha a tettes a sértett szorult helyzetét egyáltalában ismerte és felhasználta. (C. 4534/938.) 351. §. A Btkv. 351. §-ában megkívánt vagyoni haszonszerzés célzatának magából a tettesnek cselekményéből (írásbeli közlemény) kell kitűnni, a tettes cselekményének közvetlenül kell vagyoni haszonra irányulnia. A zsarolás vagyonjogi természetéből önként következően, a vagyoni haszonra irányuló célzatnak megfelelően, a sértett részén ennek vagyoni sérelem, vagyoni hátrány kell megfeleljen. (XI. 612 = C. 532/937.) A Btk. 351. §-ában meghatározott vétségnek nem tényálladéki eleme a rágalmazó vagy becsületsértő állításnak a valótlansága, viszont valósága is közömbös, mert a Bv. 16. §-ának a bűnösséget kizáró rendelkezése a jelen bűncselekmény miatt folyó eljárásban alkalmazást — a törvénynél fogva — nem nyerhet. A rágalmazó vagy becsületsértő állítás nyomtatvány útján való közzétételével történő fenyegetés — még ha való is az az