Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

Az a körülmény tehát, hogy a sértett maga is gondatlan volt, nem szünteti meg a közlekedési eszköz vezetőjének felelősségét, mert a bekövetkezett jogsértő eredményért önállóan felelősek mindazok, akik annak a létrejöttéhez a maguk gondatlan cselekvésével vagy mulasztásával hozzájárultak. (XI. 24 = C. 1925/936., — BHT. 392., — 787.) Amennyiben a testi sérüléssel járó baleset kizárólagosan a a sértett vigyázatlanságának a következménye, a felmentést a Bp. 326. § 1. pontjára kell alapítani, mert jogkérdés annak eldöntése, vájjon a vádlott részéről forog-e fenn gondatlanság vagy sem? (XII. 817 = C. 1049/938.) A köteles gondosság tekintetében magánszemély és közület között különbség nem tehető, sőt a közülettől — közintézménytől —, illetve a felügyeletükkel megbízott személyektől fokozott gondosságot kell megkívánni az irányban, hogy a felügyeletük alatt álló létesítményekből és azok állapotából senkire kár, vagy veszély ne háramolhassék. (XII. 1072 = C. 3116/938.) Aki fogmüvek előállításával és szájba illesztésével önállóan foglalkozik, számolnia kell a műfogötvözet és az ennek forrasztásához használt ötvözet egymásra és az emberi szervezetre gyakorolt hatásával. Ismernie kell tehát a fogsor anyagán kívül a forrasztóanyag ötvözetét is, tudnia kell továbbá, hogy a forrasztóanyagból milyen minőségűt és ebből milyen felületen, mennyit használhat. E következményekkel járó gondatlanság büntetőjogi felelősséget von maga után. (C. 5204/938.) A fogorvost mulasztás terheli, ha annak tudatában, hogy a bal felső 6-os fognak három gyökere van, az egy gyökér kihúzása után nem kutat a másik két gyökér után s nem állapítja vagy állapíttatja meg röntgenfelvétel útján, vájjon már azok kihúzattak-e, avagy még a szájban vannak s így nincsen-e szükség további orvosi beavatkozásra. (XII. 960 = C. 2498/938.) A gépkocsivezetőt kötelező óvatosság szempontjából nem az a döntő, hogy a gépkocsi sebessége a rendelet által megengedett sebességet elérte-e, vagy annak alatta maradt, hanem az, hogy a sebesség az adott viszonyoknak megfelelő, vagyis olyan volt-e, amely lehetővé tette azt, hogy a gépkocsi váratlan akadály felbukkanása esetében, vagy válságos helyzetben, nyomban megálljon. (C. 5418/936.) A 250.000/929. B. M. sz. rendelet 4. § végbekezdése és 5. § 1. bek., valamint a 179.100/935. és a 179.800/935. B. M. sz. rendeletek 4. §-<ai szerint a közlekedési eszköz vezetőjének minden körülmények közt éber gondosságot, fegyelmezettséget kell tanúsítania, a járóművet mindenkor a legnagyobb figyelemmel és körültekintéssel úgy kell vezetnie, hogy mindig ura legyen a járóműnek. (C. 5435/938., — 877/939., — 3355/939.)