Ávédik Félix (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Büntetőjog IV. (Budapest, 1931)

76 ölése is csak tizenötévig terjedhető fegyházzal, tehát ugyanazzal a büntetéssel lenne sújtható, amelyet a Btk. már egy ember szándékos megöléséért megállapít. Már pedig, ha a különböző időben és különböző akaratelhatározásból elkövetett ölési esetek a Btk. 280. §-ának rendelkezése alól elvonatnának, úgy ezeknek tettesei, a törvény által célzott súlyosabb büntetést elkerülnék, holott alanyi bűnösségük foka és cselekményeiknek tárgyi súlya semmivel sem kisebb azokénál, akik a többszörös ölést egyidejűleg és egy akaratelhatározásból követik el. (XI. 770 = C. 1174/937.) A Btk. 279. §-ába ütköző és a 280. § szerint minősülő több emberen elkövetett szándékos emberölés bűntette akkor is megvalósul, ha csupán egy embernek a halála következett be. (BHT. 932.) A Btk. 280. §-a alkalmazása szempontjából két ember „több ember" fogalma alá esik. (XII. 833 = C. jh. 1759/938., — BHT. 377.) A Btk. 280. § szerinti minősítés fennforog akor is, ha a több emberen elkövetett szándékos emberölést csak megkísérelték, de azt még be nem fejezték; — nem szükséges az sem, hogy a több emberen elkövetett szándékos emberölés egy embercsoport ellen, egy akaratelhatározásból követtessék el. (C. 5937/937.) Erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés. 281. §. Az emberi élet elleni bűncselekményeket rendszerint felindult állapotban követik el. Ez a felindult állapot azonban magában véve az enyhébb minősítés és ebből folyóan enyhébb büntetést maga után vonó erős felindulással nem azonos. (C. 1873/937., — 3929/938.) Ehhez a felindulásnak olyan foka kell, hogy a tettes öntudata elhomályosuljon és akaratának szabad elhatározási képessége korlátozva legyen. (C. 1456/936.) A Btk. 281. § 2. bekezdésében — (a 307. § 2. bek. is) — írt „súlyos sértés" alatt nemcsak testisértés okozását kell érteni, hanem minden oly cselekményt, mely vádlottal szemben súlyosan sértő. (C. 2382/936.) A Btk. 281. §-ában meghatározott bűncselekmény csak akkor állapítható meg, ha az erős felindulás jogilag és erkölcsileg indokolt. (C. 3496/936.) Állandó bírói gyakorlat, hogy a tettesnek a Btk. 281. § 3. bekezdésén alapuló kedvező minősítésre nincs igénye, ha jogtalan magatartása folytán került abba a helyzetbe, amely belőle az erős felindulást kiváltotta. (C. 3246/936., — 436/937., — 583/937.)